Egy középmagas antennatorony építése

2015. december 02. szerda

Antennatartók, tornyok, árbócok telepítésének jogi hátteréről már írtam néhány szót (1) (2). Aki túlteszi magát azon a gerjesztett feszültségen, amit néhány avatatlan és jogban kevésbé jártas amatőr keltett – az bizony, még ha a hatósághoz is fordul vagy előkelő helye van a véleményalkotásban – és nyújtózkodásra adja a fejét, bizony nem árt, ha néhány tanácsot megszívlel.

És itt most nem az olyan rögeszmévé vált, megmosolyogni való de semmire sem jó ötletekre gondolok, mint hogy zászló kell a tetejére és attól az zászlórúd, hanem a szükséges és elégséges statikára.

Úgy adódott, hogy jelenlegi telkemen csak felfele nyújtózkodhatok, ráadásul minimális költségvetéssel. Hamar be kellett látni, hogy a legtöbb, amit elérhetek egy 6 méter magas rácsos szerkezetből kitolható 6 méteres árboc. Az összesen 11 méter magas szerkezet – ami persze ideiglenes jellegű és csak eseti jelleggel van valamelyik tartóra felállítva – megannyi kérdést vet fel.

Az alapvető koncepció szerint a háromszög alapon három darab 1″ átmérőjű csőből és egy kétcolos árbócból álló szerkezetbe egy 3/4″ méretű, lebetonozott zártszelvény-rendszer csúszik bele. A rács merevítői csavarozással, bilincseket összekötő idomok segítségével lesznek kialakítva, két darab felső, az árbócot csavarral szorító taggal kiegészítve.

 

Kocka vagy nem kocka?

Az első és legfontosabb kérdés a talapzat. Sokan esküsznek a köbméter betonra egyméteres kockában, de ezen azért nem árt elgondolkodni, főleg, ha esetemhez hasonlóan nincs mód acélsodronnyal való merevítésre, vagy ha a felső terhelés miatt a harmonikus rezgéssel akár egy tonna kilengést eredményező néhányszor tíz kilós antennát akarunk feltenni a tetejére.

A betonkockánál – ami a nem szerencsés választás – jobb stabilitást ad az inkább nagyobb mélységbe lenyúló de keskenyebb, hengeres alakú alap, mely a torony rögzítőinél minden irányba mintegy 20 centiméterrel szélesebb.

A talajjal szerencsém van, nagy szilárdságú agyag, nem süllyed meg, mint a tőzeg és nem puha, mint a homok, de a biztonság kedvéért statikus szakértő barátomat hívtam segítségül, akinek tanácsait megosztanám.

 

Milyen mélyre?

A statikai biztonság ökölszabálya a magasság hatodának földbe dugása. A hatméteres rácsos szerkezetnél esetemben eddig egy méter, az újabb öt méter árbóccal pedig mindez másfél méter betonozott talapzatot jelent.

toronygodor

 

Vasbeton?

A betont vagy két tucat tényező tönkreteheti, amellett, hogy tudni kell róla: sok mindennek ellenáll, de a húzásnak épp nem. Az agyagos talaj és az árok függőleges fala kellően merev támasztást ad minden irányból, így a teljesen átlagos, akár C10 (de inkább C16) betonnál nekem elég csak a torony rezgéséből és mozgásából adódó elmorzsolódással foglalkozni. Ez a veszély a felső réteget fenyegeti, megoldást pedig a vasalás jelent.

Az acélhuzal (betonvas) átmérője nem kritikus, a lényeg, hogy minél nagyobb bordái legyenek. A beton felszínénél 3-4 centiméterrel lejjebb lévő vasak egymástól nagyjából 5 centire, oldalanként egymással párhuzamosan elhelyezve, egymáshoz nem érintve már kellő szilárdságot adnak a felső rétegnek.

betonelott

 

Mi megy bele?

A betonba merülő tartószerkezet három darab, egymástól 40 centimétere párhuzamosan összehegesztett 3/4 colos átmérővel bíró acélcső, ami a rácsos szerkezet vázát adó három egycolos csőbe illeszkedik. A fogadó szerkezetre több betonvas is felkerült, mely a talapzat stabilitását is szolgálja.

toronybetonutan

Beton kötési ideje, szilárdságaA beton kötési ideje 28 nap. A mellékelt diagramon jól látható, hogy az első három nap után a 28. nap nyomószilárdságához képest már a fele szilárdságot elérte, így elvégezhetőek az olyan munkák, mint a felső réteg betakarása vagy a szerkezettel kapcsolatos kisebb teendők (korrózióvédelem, sorjázás). A teljes, terhelés nélküli szerkezet egy-másfél hét után már megépíthető. Addig is fontos a beton felületének nedvesen tartása és a tűző napfénytől való óvása.

betontartotorony

 

A szerkezet

A beton kötési ideje három hét. Ezt követően a szerkezetet belső korróziójának elkerülése érdekében a pórusokat is tömítő olajjal öntöttem ki.

A felső, árbócot rögzítő elem három, szintén a rács vázába csúszó csőből és az őket lezáró acéllemezből áll. Ezen található a kétcolos nyaktag, egy szorító csavar befogadására szolgáló menetes résszel.

torony

A középső elem – ami egy méterrel az előző alatt van – három 5/8-os csövet fog össze, hasonló menetes árbócrögzítéssel. A két háromszög felerősítése után – a torony függőleges helyzetének beállítását követően – kezdődhet az oldalsó merevítések felcsavarozása és a korrózióvédelmi festés.

Az antennát feszítő kötél az árboc tetejébe van bevezetve egy hajlított, vastagfalú műanyag csövön keresztül és a rács belsejében levezetve került rögzítésre. A festés még hátra van, az árbóc alján a korom egy beleszorult fadarab elleni küzdelem nyoma. A torony kikötés nélkül már négy merevítővel is stabilnak mutatkozik – mintegy három méter van kitolva – egy nekitámasztott hatméteres létrán pedig bátran fel lehet kapaszkodni mellé.

toronyall

Most, hogy ennyi kételyt keltettem mindenkiben, fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy kéttonnás betonkocka – ha nincs is a földben minden oldalról hihetetlen erővel megtámasztva, és csak egyszerűen le van téve az út szélére – sem borul fel könnyen attól, hogy egy tizenpár méteres vasszerkezet rajta van, legalábbis ha az valóban csak egy vagy két kisebb dipólt tart.