Szimmetrikus, távvezérelt antennahangoló

2015. július 24. péntek

Azokat a gyári tunereket, amik végén egy torid trafó van a szimmetrikus tápvonal miatt, gondolom el lehet felejteni. De azt sem szeretném, hogy a tápvonalam legyen illesztve, inkább az antenna komplexumának talppontja adjon 50 ohmot, így a készülékek belső illesztőjétől sem várok sokat. A legjobb megoldást kerestem itthonra.

A nyáron egy 10 méteres, ősszel pedig egy újabb, 13 méterig nyújtózkodó oszlopot állítok fel a már meglévő 7,5 méteres mellé. Ez a megoldás a télen egész biztos, hogy így is marad, az erre kerülő antenna viszont kis fejtörést okoz – lévén a háromszögben elrendezett tartók távolsága 16-16 méter. Egy kisebb, G5RV antennát idéző konstrukció ugyan épp elférne közöttük, azonban a magasság miatt a tyúklétra 50 ohmot adó vége valahol 8 méter magasan lebegne.

A kézenfekvő megoldásnak azt találom, hogy egy koaxal a lehető legrövidebb távon megyek ki a házból, az eresz alatt felerősített tunerig, így a rádió is 50 ohmot lát, a tápvonalon sem jön vissza semmi és a szimmetrikus, földfüggetlen illesztő a lehető legkisebb zajt produkálja. A 15 méternyi 450 ohmos szimmetrikus tápvonal egyenesen, minden vezetőtől távol, törés és veszteség nélkül mehet a dipólig, aminek méretezésénél ugyan nem törekedtem rezonanciára, de 30 méteren épp félhullámhosszt ad.

A tuner műanyag doboza egy 1:1 szimmetrizáló elemmel indul, a tuner és a rádió között, mert ott még jól működik. A szimmetrikus tuner maga a relék által távvezérelt 0…30 uH érték közötti induktivitásokból valamint 10 pF-onként 0…1000 pF között kapcsolható kapacitás tagokból áll.

A teljesítmény- és SWR-mérő kapcsolásaA távvezérlőt eredetileg egy Zetagi HP-1000 swr- és teljesítménymérő házába terveztem megépítésre, ahol már helyet foglalt volna a kicserélt elektronika mellett a processzoros panel is. Az eredeti tervek szerint a kondik helyére tengelyes enkóderek kerülnek, a kondik és a tekercsek háromdigitel LED kijelzői a műszerek hátára tapasztva, azok hátlapját átvilágítva jelezték volna a kapcsolt értéket. A későbbiek során a távvezérlő egy frekvenciát követő gyorsbeállítás-funkciót is kap, így a készülék hátára az RJ45 csatikon kívül egy USB port is kerül, de nincs elvetve egy teljesen automata hangolási rendszer kialakítása sem.

 

A szimmetrikus antennahangoló kapcsolási rajza

 

Tehát a fenti verzió fog elkészülni, méghozzá egy vízhatlan dobozba az eresz alá. A kapcsolási rajzot épp most pofozgatom (folyamatosan frissül), a HAM-bazárból pedig időközben megjött a négy kerámia tekercstest. Ebből oldalanként 2-2 darab kerül elhelyezésre, amiről az Omron egymorzés, G2R-1A reléi (5 és 10kV) oldják meg a lecsatolást. A sávonként szükséges menetszám kísérletileg lesz meghatározva.

A szimmetrikus illesztő kapcsolási rajza (frissül)

Eldöntendő még, hogy a vezérlés mi módon történjen: a legszimpatikusabb megoldás, hogy 813 MHz-en két Arduino kommunikál, ez esetben még a tekercsek és a kondik relésora egy-egy 74HC595 shift regisztert is kapnak, hogy elférjenek egyetlen UNO R3-on. Ekkor a beltéri egység csak két enkódert (a tekercsekkel a sávváltás és a kondik) tartalmaz egy LCD kijelzővel. A kondenzátorok kapcsolása bináris számlálás elvén történik, a beszerezhető értékek miatt 2kV-osak. Számítások szerint 600 ohmon, 3 kΩ antenna talpponti impedanciával közel 600 volt megy át rajtuk.

Az antenna a most épülő toronyhoz a már meglévőtől kihúzott véletlen hosszúságú, 600 ohmos tyúklétrával táplált antenna. Megjegyezném, hogy doubletnek a kettős Zeppelint nevezik. Fontos, hogy se az antenna, se a tápvonal ne legyen rezonáns, hiszen nem a földet szeretném melegíteni a kialakult állóhullámokkal.

A nagy nyári csend után egyébként újabb rigek, egy FT7 átalakítás és a toronybetonozás rejtelmeivel jelentkezem hamarosan.


  1. ha9kla

    Szia Tamás!
    Nagy a csend – ezért bátorkodom… :-)
    A 2006 RT évkönyv(168old) HA5GN János nagyon hasznos cikke alapján (szinte Neked írta :-) ):
    Az 1:1 illesztő (Guanelle-balun) használatával a szimetrikus oldal földfüggetlen.
    Tehát egy normál antennaillesztő is megfelel, ha sehol nincs az illesztő földelve.
    Nincs szükséged két sor induktivitásra. A felső rajzon az L2 elmaradhat.
    Mi az a kapacitástól mentes relé?
    Úgy gondolom ezeknek a relékkel kapcsolt illesztőnek a hátránya egy “hagyományos” illesztővel szemben pont az elég magas önkapacitás. Akár a két pólus közt, akár a táp felé. Láttam olyat, hogy két érintkezőt sorosan kötött a konstruktőr. Gondolom ezt nemcsak a feszültségtűrés miatt alkalmazta.
    Fontos lehet az SWR mérésnél, hogy kis teljesítménynél is közel ugyanazt mérje, mint teljes gőznél. Az egyszerű kivitelnél ez nem biztos, hogy így van. -gondolom a hangolást nem nagy teljesítménynél csinálod.
    Én a K3NG Arduino-s hangolójával játszottam, kibővítve RS485 távműködtetéssel. Nincs még kész.
    Minden jót! Sok sikert!
    Laci ha9kla

Arra kérlek, a hozzászólás ne tartalmazzon linket vagy HTML-tagot.