Újabb könyvvel gyarapodhat a rádióamatőrök könyvtára. A rendszerváltás előtt elképzelhetetlen volt, hogy egy magyar rádióamatőr expedíciók szervezésébe kezdjen, és a számunkra ismeretlen, vagy kevésbé ismert parányi szigetekre telepítse adóvevő berendezéseit.

Bielek Elemér a hobbijára alapozva valóra váltotta korábban a National Geographicban olvasott írások és a nagy utazókról szóló könyvek nyomán megfogant álmait: vakmerően elindult, hogy feltérképezze a világ rádiósai számára is ismeretlen csendes-óceáni szigetvilágot. Az alkalmanként kiválasztott apró szigeteken nincsenek szállodák.

Lakni rendszerint kunyhókban lehet, az antennákat a homokba vagy korallba állítva, esetleg a pálmafák derekára erősítve kell üzembe helyezni. A felszereléseket hiánytalanul el kell tudni szállítani repülővel vagy hajóval, semmi sem hiányozhat, mert a szigeteken esetleg csak egy rozsdás kalapácshoz lehet hozzájutni. Ha nincs elektromos hálózat, akkor generátorról és benzinről is gondoskodni kell, hogy a berendezéseket üzemeltetni lehessen. De talán a legfontosabb, hogy a többhetesre vagy hónaposra tervezett utazás során legyen olyan társ is, aki a spártai körülmények között is bírja a küldetést, képes óránként százötvenkétszáz kapcsolatot létesíteni a világ rádióamatőrjeivel.

Első és a tervek szerint egyetlen könyvében egyrészt a sok kilogrammnyi jegyzete, 100 órányi hang- és videofelvétele és ezernyi fényképe alapján a polinéz szigetvilágban, a tahiti gyöngyfarmon megélt életéről ír, másrészt a Csendes-óceán déli vidékének hétköznapjairól közöl hiteles, izgalmas ismereteket.

Bielek Elemér, a magyar rádióamatőr közösség doyenje a második világháború közepén született, és fiatalkorától több nyelven kommunikál a világgal. Édesapja – aki korábban egy dél-afrikai vasútépítő társaság mérnökeként dolgozott – miskolci otthonukban Elemérrel rendszerint angolul vagy németül beszélt. Bielek Elemér tizenévesen kapcsolódott be a hazai rádióamatőr mozgalomba, majd épített magának adó- és vevőkészülékeket. Fiatalemberként már távoli földrészek rádiósaival beszélgetett órákon át. A műszaki egyetemi tanulmányai után, a hetvenes évek elején a bécsi gazdasági egyetemre került.

A lánya születésekor Ausztriából hazatért és fordítóirodát nyitott Miskolcon, de teljes erővel a rádiózásra összpontosított. Amatőr rádiósként több világverseny győztese, a sportág favoritja lett.

Az anyagi biztonság ellenére életmódját hihetetlenül unalmasnak találta. 1990-ben elindult első rádiós expedíciójára, az Új-Zélandtól ezer kilométerre eső Chatham-szigetre. Az évek múlásával mind több időt töltött a polinéz szigeteken, bár egzotikus kalandokba keveredett, igazán nem a kalandok keresése, hanem a polinéz népek kultúrájának, életmódjának megismerése volt a cél. Manihiki szigetén összebarátkozott egy amerikai gyöngyfarmerrel, aki munkát és üzletet ajánlott neki, így vált a gyöngyfarm európai képviselőjévé, a gyöngy mítoszának ismerőjévé, nemzetközi szaktekintélyévé.

A könyv – melyet a budapesti könyvvásáron Árvai Magdolna, a Nők lapja főmunkatársa mutatott be – minden magyarországi könyvesboltban is beszerezhető, A LIBRI raktárában már ott van vagy az Anico kereskedelmi Kft-hez kihelyezett könyvkészletből lehet rendelni.