Az eddig megszokott rendszereknél is pontosabb helymeghatározást ígér az Európai Unió pozíciót meghatározó műholdas rendszere, a GNSS. Az amerikai GPS és az orosz GLONASS után ő a Galileo, mely tízszer pontosabb elődeinél.

A Global Satellite Navigation Systemnek (GNSS) hálózat már régebb óta elérhető, de most a polgári felhasználását is lehetővé tették, méghozzá nagyobb pontossággal, mint az eddig alkalmazott helymeghatározó műholdak szolgáltatásai. Az amerikai és az orosz hálózat vészhelyzet esetén bevethető korlátozása miatt kezdték fejleszteni még az 1990-es évek legvégén, az első űreszközét 2005 decemberében lőtték fel.

A 30 műholdból – 24 aktív és 6 tartalék – álló rendszer teljes kiépítése 2019-re várható. Az 1973-ban kifejlesztett, 1978 óta futó 5 méteres pontosságú GPS 24 aktív és nyolc tartalék, a 4-7 méteres pontosságot ígérő, 1982-ben indított orosz hálózat pedig szintén 24 aktív de csak 3 tartalék műholddal üzemel.

Az eddig használt rendszerek néhány métert még tévedhettek, de most a GNSS kapcsán egyméteres pontosságot ígérnek, katasztrófa vagy háború esetén pedig az egyes kormányok ennél is pontosabb és több szolgáltatást vehetnek majd igénybe. Szintén nagyobb pontossághoz férhetnek majd hozzá a mentő-kutató egységek.

Néhány Huawey telefon már alkalmazza is az új rendszert, de a legtöbb hamarosan kapnak egy frissítést, ami lehetővé teszi a pontosabb pozíciók elérését. Azok a készülékek számíthatnak erre, amikben Broadcom BCM4774, Qualcomm Snapdragon 435, 617, 625, 650, 652 vagy 820 illetve Intel WCS-2100 vagy Mediatek MT6595 chipkészlet van. Szintén támogatja a rendszert a népszerű u-blox UBX-M8030 is.

Nem mindig a mentés volt a cél

A GPS rendszert háborús igény hozta létre. Ugyanis ha egy Amerikából indított interkontinentális lövedéknek az orosz főváros, Moszkva a célja, a szakemberek különös problémával találkoznak: a legrövidebb út a sarkkör fölött vezet, ahol mágneses iránytűvel nem tud megfelelő pontossággal tájékozódni a töltetet hordozó rakéta.

Európai Űrügynökség (ESA) projektjének célja is részben a hadiipar biztosítása: az amerikai és az orosz hálózatok esetében ugyanis korlátozásra számítanak, ha valaki háborús helyzetet jelent.

A békés célokat kiemelve Jean-Yves Le Gall, az ESA elnöke a polgári navigációt hozta fel példának, míg Lucia Caudet európai biztos a kutatás-mentéssel szemléltette a szolgáltatást: egy hegyi terepen az eltűnt embert a jelenlegi rendszerekkel három óra alatt 10 kilométeres pontossággal lehet bemérni, a GNSS ezt harminc percre redukálja és 5 kilométeres pontossággal működik.