Miért nem Xeon processzorokat használunk otthoni számítógépekben?

2020. január 03. péntek

A szerverekben szóba se jöhet i7 vagy i9 processzor, míg a legnagyobb teljesítményű asztali számítógépekben nem Xeon ketyeg. Miért van ez? Röviden azért, mert mindkettő egészen másra való, a számítástechnikában pedig célszerű mindent arra használni, amire készítették.

Míg a szerverekben az Intel platformján a Xeon, addig otthoni és irodai számítógépekben a Core i széria az uralkodó. A két párhuzamosan fejlesztett és sokadik generációját élő család között áthidalhatatlan szakadék van, ami a felhasználás céljában rejlik,

Természetesen számos processzor van az i3, i5, i7 és i9 valamint Xeon széria mellett, melynek újabb és újabb generációi párhuzamosan látják meg a napvilágot különböző fantázianevű lapkákkal, de a piacon betöltött szerepe miatt most ezeket vesszük górcső alá.

Az asztali számítógépekbe szánt Core i processzor arra van optimalizálva, hogy a felhasználói szoftvereket minél optimálisabban, gyorsabban, biztonságosabban futtassa, a lehető legkevesebb szálat használva elérhető árú környezetben. A piacon ma kapható legkomolyabb Intel processzor a Coffee Lake i9-10980XE, melybe 18 mag 36 szálon legfeljebb 4,8 GHz-es órajellel hasít 24,75 MB gyorsítótárral. Ezért az élményért 400 ezer forintot kell fizetni, és nem tehetünk bele 256 Gb-nál több memóriát.

A processzorok között nem csak a magok száma és az órajel a különbség, hanem sok egyéb mellett a gyorsítótár, az úgynevezett cache is. Ez a CPU saját belső memóriája, melyre a magokkal zsúfolt Xeon processzorokban fektetnek nagyobb hangsúlyt. Szintén a szerverek jellemzője, hogy az átlagos 64 GB helyett több TB memóriát képesek kezelni, támogatják az ECC RAM-ot, ami tulajdonképpen a leggyakoribb adathibák javításának modulon tálalt funkcióját foglalja magába. A Xeon 9282 CPU-ja 56 magos, 112 szálat futtathat alapból 2,6, legfeljebb 3,8 GHz-en és 77 MB L3 cache-t tartalmaz több mint hárommillió forintért. Sőt, ha nem lenne elég, nyolcnál is többet rakhatunk egyetlen számítógépbe.

A hagyományos alaplapok nem fogadnak Xeon processzort. Annak oka, hogy az asztali gépekben nem terjedt el ez az erőforrásban igazán nem szűkölködő család, az indokolatlan plusz: a nem is mindig ATX formátumú alaplap, a speciális, drága memóriák és a processzor jelentette néhányszor tízmillió forintos többletköltség nem lenne kifizetődő, ugyanis még csak nem is éreztetné hatását. A kiszolgálók és munkaállomások terén viszont az órajel kevésbé fontos, míg gondos tervezés mellett növekvő igények esetén sokszor a legkomolyabb összeállítás is hamar kinőheti magát.

 

  • Mit jelent az SOS?Mit jelent az SOS?
    1906 november 22-én a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánította …