Legalább ennyit a hálózati túlfeszvédelemről
A túlfeszültség ellen védő hosszabbítók, konnektorbetétek leginkább csak saját magunk megnyugtatására alkalmasak, mint a dróton leselkedő veszély valódi elhárítására, ugyanis sem örök, sem tökéletes biztonságot nem nyújtanak.
Fontos leszögezni, hogy alapvető feladatuk mindössze a hálózaton megjelenő túlfeszültség kisebb-nagyobb löketeinek levágása, nem pedig egy havária elleni védelem. Ha a ház előtt lévő villanyoszlopba csap a villám, éppúgy szénné égnek, mint bármelyik másik fogyasztó a házban.
Ha több konnektorra van szükség és nem elégszünk meg a teszkós fehér vacakkal, párezer forint plusszért némi védelemmel is felvértezhetjük berendezéseinket. Ekkor esik a választás a túlfeszültség ellen is védő elosztókra, hosszabbítókra. Kiválasztásuknál él az ökölszabály, miszerint minél drágább, annál jobb.
A legszembetűnőbb különbség az egyes típusok között, hogy némelyik led jelzi a működést valamint az életciklus végét – mert az bizony véges, és az elnyelt energiában mérhető.
Nem él örökké
A túlfeszültségvédők élettartama jouleban mérhető. Ezek az eszközök bizony elhasználódnak, mely nem keverendő össze az összeesküvéselméletek szerelmesei által nyálazott tervezett elhasználódással. A hálózaton érkező többletenergia ugyanis elnyelődik, ám minden egyes löket – tüske – elvesz a védelem élettartamából.
Egy átlagos eszköz jellemzően 900 és 1000 joulenyi energiát képes élete során elnyelni, mely lehet egyetlen nagy löket, vagy sok kicsi, évek alatt érkező túlfeszültség. Ezt az értéket minden esetben feltüntetik, ha mégsem, azt az eszközt meg sem szabad venni – valószínűleg nem is tud semmit.
Ha körültekintőek akarunk lenni…
Ahhoz, hogy megértsük, pontosan mit is jelent a túlfeszültségvédelem, tekintsük át a rendszerüket. A védelmi eszközök csoportokba vannak osztva A-tól D-ig. Míg az A osztály a szolgáltató berendezése, a B és C a ház kapcsoló- és biztosítékszekrényében találtatik, a D pedig maga a hosszabbítókban rejlő védelem. A teljeskörű védelem szempontjából fontos a lépcsőzetes kialakítás, de ez nem jelenti azt, hogy csakis így lenne értelme.
Működési elv szerint sokféle protekció létezik. Az egyik eljárás szerint – melyet a B osztályba sorolhatunk – a védelem a sorba és párhuzamosan kötött szikraközök és feszültségfüggő ellenállások hálózatában rejlik. Ha egy feszültséglöket elér egy bizonyos szintet, a szikraköz áthúz, és a hálózati feszültség pedig a levezető ellenállásokra kerül. Ezek az elemek – nem lineárisan – nagy feszültség esetén kisebb, alacsonyabb feszültség esetén nagyobb ellenállással bírnak. A hálózati feszültség ennek megfelelően esik rajtuk, mintegy elnyelődik bennük.
A C és D osztály képviselőiben olyan alkatrészek találhatóak, melyekkel nap mint nap találkozhatunk. Jellemzően modemekben vagy tápok bemenetén található, kerámiakondenzátorokhoz hasonló színes, epoxy tokozású feszültségkorlátozó, a varisztor, mely gyors válaszidejéről híres. Ez a kisfeszültségű hálózatokban helyet foglaló alkatrész egy szintén fémoxid lapkából áll, mely ellenállása a megnövekvő feszültség hatására nem lineárisan csökken, így a többletenergia hővé – és néha fénnyé valamint füstté (HI) – alakul. Ez az aprócska eszköz néhányszor tíz nanoszekundum idejére akár több ezer ampert is képes elviselni.
D-osztályú védelem a speciális fémoxid-kerámia (ZnO) túlfeszültség korlátozó alkatrész is, melyben alapvető működése szerint a levezető áramutak a cinkoxid-szemcsék soros kapcsolásából alakulnak ki. Elterjedt, kifinomultabb megoldás a rövid ideig nagy áramot elviselni képes védődiódák használata, vagy a különböző gázos védőpatronok használata, melyek hasonlóképp a hirtelen jött tüskéket vezetik le.
A túlfeszültségvédős elosztókban és csatlakozóaljzatokban varisztor, a minőségibb termékekben a feszültséglöketeket elviselni képes, jellemzően fémtokozású, nagy hőkapacitású szuppresszor dióda is van.
Fontos a minőség
A gyártók sokszor garanciát vállalnak a termékre, ami alatt kikötik, hogy pontosan mennyi energiát értenek alatta. A már kicsit is komolyabb túlfeszültség elleni védelem tehát nem csak években adja meg a szavatosságot.
Fontos, hogy néhány száz forint árkülönbségért ne valami márkátlan, ismeretlen gyártó termékét vegyük vagy olyat, ami csak egy áruházláncot elárasztva csövelt fel. Az internet által uralt versenypiacon néhány kattintással kiválaszthatjuk a legolcsóbbat egy adott típusból vagy palettából, mit másnap már hoz is a futár, így tényleg nem kerülünk kényszerhelyzetbe néhány kiskereskedő gyatra raktárkészlete miatt.
Az alapvető gyártók élén az APC jár, de a Belkin, MGE és a PW is minőségi termékeket dob a piacra. A szolgáltatások szerteágazók: az USB töltő annyira nem újdonság, és megszokott a LAN vagy telefon átvezetése is a védelmi vonalon. Nem ritka az utólag villanydobozban sínre szerelt (B-C osztályú) védelem sem.
Tökéletes védelmet egyetlen eszköz sem nyújt. Komolyabb vihar idején csakis akkor lehetnek teljes biztonságban a berendezéseid, ha kihúzol mindent – antennát, tápot, internetet.