Tankó Ferenc neve hallatán legtöbbünknek a Vasúti Vendéglő jut eszébe. Most azonban egy másik oldaláról ismerhetjük meg őt, aki szabadidejében morze jelek segítségével létesít kapcsolatot a világ bármely pontjával. Nem mindennapi hobbijáról beszélgettünk a rádióamatőr körökben HA3MQ-ként ismert étteremtulajdonossal.

Aki Siklósra érkezik, már messziről látja az antennát, aki a környéken lakik, annak pedig már megszokott ez a látvány. De hozzátartozik egy antenna egy vasútállomáshoz, esetleg egy vasúti vendéglőhöz?

Egyáltalán nem. Rádióamatőr vagyok, a rövidhullámú rádiózáshoz pedig hozzátartozik az antenna, ez tulajdonképpen egy hobbi tartozéka. Ilyenkor az információ a föld két különböző pontján lévő állomás – két antenna- között áramlik. Kizárólag a Föld, és a Földet körülvevő ionoszféra segítségével, a rádióhullámok többszörös visszaverődésével jönnek létre a kapcsolatok, és ehhez szükséges az antenna.

Térjünk vissza az alapokhoz. Kik a rádióamatőrök?

Azok, akiket érdekel a rádiózás. De a rádióamatőrség sok dolgot jelent. Az egyik, hogy a rádióamatőr vesz egy rádiót – előbb természetesen levizsgázik-, ehhez megfelelő adókészüléket, antennát telepít, és rádióengedély birtokában összeköttetéseket létesít a világ különböző pontján levő más amatőrökkel. A másik része már komolyabb dolog, ekkor versenyzünk. Jövő hónapban rendezik például a rádiós világbajnokságot, ahol az én siklósi állomásom lesz a magyar válogatott csapat egyik állomása. Négyen fogunk innen versenyezni, huszonnégy órán keresztül megpróbálunk minél több különböző országgal, minél több rádióamatőr – állomással összeköttetést létesíteni morze távíró üzemmódban. Ezen kívül a digitális módokon történő forgalmazás hódít egyre nagyobb teret, illetve létezik még a konstruktőri vagy technikai rész, amikor mi magunk építünk antennát, rádiókészüléket vagy egyéb berendezéseket: erősítőket, műszereket, stb-t. Tehát ez eléggé összetett dolog.

Kicsit kanyarodjunk vissza az Ön gyökereihez. Hogy lett rádióamatőr, hogyan szerette meg ezt a hobbit?

Ipari tanuló koromban, amikor szakácsnak tanultam Pécsen, találkoztam egy-két olyan ismerőssel, aki ott járt rádióklubba. Akkor elég nagy klubélet zajlott Pécsen, elég sok rádióklub működött, ma már azt hiszem, csak egy van. Az egyikbe bekerültem én is, ott szerettem meg. Megtanultam a morzejelek továbbítását, a műszaki dolgokat, (először a csöves technikát, utána a tranzisztorosat, tehát a konstruktőri részét is), majd vizsgát tettem. Először a klubállomáson rádiózhattam felügyelet mellett, aztán később kértem egyéni engedélyt is, amellyel 1979 óta rendelkezem. HA3MQ-hívójellel forgalmazok azóta is, több százezer összeköttetést létesítettem, a Földnek szinte nincs olyan pontja, amellyel ne lett volna kapcsolatom.

Mit jelent az, hogy HA3MQ, ennek van valami jelentése?

Igen, van. A hívójeleket egy nemzetközi rendszer szerint állapítják meg. A hívójel első két betűje, a „HA” jelenti Magyarországot. Az országot körzetekre osztották nullától a kilences számig. 1-1 számhoz több megye tartozhat, a hármas szám Somogy, Tolna és Baranya megye körzetét jelzi. Tehát ez a szám a földrajzi helyre utal, az MQ pedig az én egyéni hívójelem, amely megkülönböztet más HA3-as amatőröktől.

Rengeteg rádiós rövidítés van, ez egy nemzetközi nyelvezet. Így például a QTH az állomás földrajzi helyét jelöli, a QRM a légköri zavart.

Ha rádióamatőrökkel beszélget az ember, és megemlíti nekik ezt a bizonyos HA3MQ hívójelet, akkor azt állítják, hogy Ön őriz egy baglyot. Mi ez a bagoly?

Van egy rádióamatőr körünk, mely elsősorban idősebb rádióamatőrökből áll. Rendszeresen tartunk megbeszélt összeköttetéseket egy rövidhullámú frekvencián. Azok a magyarul beszélő amatőrök, akik ebbe az úgynevezett Bagolykörbe tartoznak, rendszeresen cserélnek információt egymással. A rádióamatőrök először rádión találkoznak, aztán az év folyamán különböző helyeken rádiós találkozókat tartunk, ahol már személyes kapcsolatra is nyílik lehetőség. Ebből a Bagolykörből is született egy ilyen jó kapcsolat. Többször találkoztunk személyesen ezekkel a barátainkkal és családjukkal, az utóbbi években pedig már Siklóson tartjuk a Bagolykörös találkozókat. Egy teljes hétvégén keresztül a rádiózásról, és egyebekről beszélgetünk. Ennek a Bagoly Egyesületnek vagy Bagolykörnek a totemállata a fülesbagoly, amit Nagy Laci bácsitól, egy pécsi nyugdíjas tanár úrtól kaptunk, aki egykor szintén a kör tagja volt, ő készítette Olaszországban.

Van emlékezetes élménye a rádiózással kapcsolatban?

Az elmúlt négy évtized során számtalan élményem van. Hogy néhányat említsek, a Szent Jupát első útját végig kísértem a Föld körül, Fa Nándi például az óceán közepén az általam diktált recept szerint készítette el a smarnit. De ugyanígy követtem Méder Áront is a Carina fedélzetén. A Magyar Televíziótól köszönőlevelet kaptam a szerb háború idején, amikor a két fogságba ejtett riportert közreműködésemmel, a helyi rádiósokkal való kapcsolattartás révén találtuk meg és szabadult ki, de még sorolhatnám.

Milyen célkitűzései vannak az amatőröknek?

Például számos rádióamatőr versenyt rendeznek. Egy hete volt a Nemzetközi Rádióamatőr Szövetség (IARU) által szervezett világbajnokság, ahogy az egyik magyar versenyállomás nálunk, Siklóson volt. Úgy érzem, jó eredménnyel végeztünk a közel ezer QSO – azaz összeköttetés létesítésével, eredményhirdetés még sokára lesz.

Mindig van, ami motiváljon egy rádióamatőrt. A Magyarországon néhány éve engedélyezett új rádióamatőr sávban én csináltam meg az első japán QSO-t, de ezen felül már a világ összes hívójelkörzetével, országával létesítettem kapcsolatot – beleértve például a legkisebb sarkköri szigeteket vagy a jordán királlyal való beszélgetést is. Mindig lesz újabb célkitűzés.