Ahol gazdát cserél a rádió

2015. február 28. szombat

A hazai kereskedelmi platformok nem mondhatóak szegényesnek. A fórumok szinte valamennyi területén megtalálhatóak azok a felületek, ahol rádióamatőrök adják és veszik készülékeiket, kiegészítőiket, és a találkozók sem zajlanak eseménytelenül. Vegyük hát sorban a legnépszerűbbeket.

PannonDXC – talán a legnépszerűbb kereskedelmi fórum, ahol be lehet sorolni a keres/kínál irány mellett a kategóriákat rádióamatőr, CB és számítástechnika.

Index – a legnagyobb közösségi fórum rádióamatőr témájú rovatot is tartalmaz. Itt az évek alatt beállt egy egyensúly, ami a hirdetés és vélemény balanszával valamint a fórum működtetésével egy használható portált ad a valószínűleg legtöbb témában érdeklődést mutató felhasználónak.

Hambörze – egész jó felület, a jól ismert Classipress bőrével. A legjobb tulajdonsága, hogy a kategóriákba sorolt hirdetésekhez kép is tölthető fel.

Vatera – korábban a külön rádióamatőr kategória (saját tematikám szerint – HI) sajnos felhígult, habár a PMR és CB külön volt, még a rádióamatőr célokra is felhasználható laptop és albérlet is megjelent benne. Ezért az üzemeltetők úgy döntöttek, hogy lesz egy adóvevő rovat, és kész. Az ide sorolt Walkie Talkie/CB/Egyéb hármasa nem igazán hasznosítható tematikus keresésre, maradnak a címszavak. Az oldalon korábban nem volt felhőtlen márkára keresni, mert az akkuk mindent elárasztottak. Mára a számuk szerencsére mérséklődött.

Az árveréses oldal termékszámai az elmúlt években lecsökkentek, ami a többi, járulékos költség nélküli apróhirdetéses portál sikeres marketingtevékenységének és letisztult piacának tudható be – természetesen ennek ellenére mindenképpen érdemes meglátogatni.

e-Bay – nehéz akár csak reális áron is találni rádióamatőr készüléket. Ennek az oka, hogy az egész világon népszerű árveréses oldal árszabása bizony nem a Kelet-európai béreket veszi referenciának, ahol mindent a legolcsóbban szeretnénk kapni, ezért cserébe sok körülményt figyelmen kívül hagyva.

Apróhirdetések – átalakulóban van a Jófogás és az OLX piaca, de külön szegmens egyikben sincs az amatőrök részére. A kategóriát legjobban a Jófogás közelíti meg, ahol a kommunikáció a mobilokkal van összecsoportosítva.

Blogok – sok blog (mint ez is) kínál olyan felületet, ahol jobb esetben az adott témában felkínálhatjuk, amink van. Az életre valók fennmaradnak, a többiek vegetálnak – így van ez jól. Kicsit más kategória a gyűjtői oldalak, ahol általában az érdeklődő szemlélődés kötteti meg az üzletet.

Facebook – megannyi csoport indult az elmúlt években rádióamatőr cserebere témájában, rendre felhígult és érdektelenné vált. A legnagyobb hátrány a zárt csoportok kapcsán, hogy puszta létük nem hívja fel önmagukra a figyelmet, és az ott való aktivitás nem nyilvános további közönséget vonzva, a néhány száz tag tizede aktív csak, általában saját tevékenységüket hirdetve.

Legutóbb is egy ilyen csoportból léptem ki, mert a laptop, processzor és albérlet hirdetésekre reagálva a szubjektív véleményű csoportgazda úgy módosította a hozzászólásomat, hogy annak maradványa nem az eredeti mondanivalót tükrözte, kérdésemre pedig csak fenyegetőzött és figyelmeztetéseket küldözgetett a Facebook felhasználási feltételeit sem ismerő lelkes de jelentéktelen felhasználója. Az irreleváns és nem amatőr vonatkozású hirdetési tartalmak eltüntetésekor pedig azt tapasztaltam: semmi értelmes dolog sem maradt az alkalmatlan kézben lévő közösségi véleményportál csoportjában.

Rádióamatőr találkozók – a személyes kapcsolattartás, a készülékcserék és az árfolyamok kétségkívül legnagyobb mozgatórugói, amik az online piacra is nagy hatással vannak. Friedrichshafen évről-évre hoz némi új kínálatot és árfolyamokat a hazai piacra, ami aztán a következő tóparti találkozóig elkopik, amikor a nyugat által levedlett cucc végleges gazdájára talál.

 

Egy kis marketing, avagy mit vásárlunk szívesen

A legtöbb böngésző egy adott kategóriában kutat, nézelődik, ötletre vágyik, és csak kevesen vannak, akik egy konkrét dolgot keresnek. Sok hirdető elérhetőséget tesz csak ki, bízva abban, hogy felkeresik, majd bosszankodva azon, hogy megint csak a vételár felől érdeklődtek akár csak egy köszönöm nélkül is. Ennek az az oka, hogy minden nézelődő elsősorban az árra kíváncsi.

Mint a piacon is, ott időzünk többet, ahol az apróságok mellett árcédula is mutatja az árat, az interneten is azokra a termékekre figyelünk fel leginkább, amire tudjuk, hogy alapvetően elérhető, érdemes. Az irreális árfekvés mellett egy irányár megjelölés is kevesebb kárt okoz, mint a várható költség, ami teljes bizonytalanságban hagyja a szemlélődőt.

 

Néha viccesek az árak

Mint az élet bármely területén, a kézről-kézre jráó rádióamatőr termékek körében is tapasztalható az a hullámzás, ami során egy-egy adott készülék is fokozatosan felértékelődik vagy lemegy az ára a gazdacserék során. Ennek az oka részben az “annyiért adom, amennyiért vettem plusz posta” felfogás, részben a kis haszon reménye. Nagyon kevés az a vélekedés, ami során az eladó belátja: lelakta a már egyébként is használt készüléket, és már nem ér annyit, amennyiért ő korábban vette. Ez alól természetesen kivétel az értékében növelt áru, mint a felszűrőzött vagy megjavított, modernizált vagy felújított rádió.

Az áringadozás legjelentősebb oka a referencia vétele. Legtöbben a másik, hasonló termékhez méretezik portékájuk árát, így vagy többre tartva azt egy felfelé ívelő árhullám indul el, vagy alámennek a riválisnak, egy könnyebb eladhatóság reményében. A legrosszabb esetben külföldi árveréses oldalak – mint az e-Bay – árait veszik referenciának. Itt ismert eljárás, hogy a liciteket – bideket – az eladók maguk pörgetik fel, hogy vagy ne kelljen eladni annyiért a rádiót, vagy azért, mert tudják: úgyis ráajánl a valódi licitáló.

Az újonnan vásárolt rádiók értékcsökkenése a magyar piacon reálisnak mondható, hiszen az első tulajdonos általában helyesen ítéli meg a típuscsere miatt eladni kívánt rig aktuális értékét, legfeljebb egy kis pluszt a dobozában vagy a keveset használt kiváltságok miatt szeretne kérni érte. Ez nagyjából a nemdohányzó tulajdonostól  vagy a garázsban tartott jelzőnek felel meg.

Sok estben a fafejűség miatt szerepel egy-egy hirdetés (FT-736R potom 250 ezerért – HI) évekig, mivel a tulajdonos köti az ebet a karóhoz – ennyiért vette és nincs rosszabb állapotban, mint amikor új volt. Ezt az idő igazolja: egy régi, programozható Yaesu a Vaterán három év alatt esett 50 ezerről 10 ezerre – persze még mindig megtalálható, mint ahogy a példában is szereplő rig tulajdonosa is még mindig az inkább marad dacának eredményét látja a szekrényben.

 

Teret vesztettek a kereskedők

Az internet kora felgyorsította azt a kommunikációt, ami a használt termékek adás-vételének mozgatórugója. Míg korábban a figyelem néhány használtcikk-kereskedő felé összpontosult, mára ők is csak egyet tehetnek: igyekeznek lépést tartani az első kézből való adásvétel paltformjain, bízva abban, hogy a bárki számára elérhető rádiókat épp ők vehetik meg azon az áron, amin még némi haszonnal tudnak túladni. Persze teszik ezt ugyanazon közönségnek, akik elől elhappolták az olcsóbb lehetőséget.

Egy-egy rádió újbóli feltűnése nem annyira szembeötlő, mint a talán legjobban nyomon követhető és ritka termék, mint a katonai kitolható árboc. A hirdetésekből egyértelműen laikusként kitűnő eladó rendre csak azt válaszolja: már elkelt a 15-20 ezer forintért meghirdetett szerelvény. Néhány hét vagy hónap múlva pedig rendre megjelenik a hirdetés 30 vagy 50 ezres áron kiegészítők (talp és feszítők) nélküli jelzéssel.