Aki élete blöffjébe halt bele: Tesla

2019. november 27. szerda

Tesla összesen tizenhét rádióval kapcsolatos szabadalmat nyújtott be, és mérhetetlenül felbosszantotta, hogy Marconi le akarja nyúlni a felfedezést. No de most nem erről van szó. Mik is azok a teszlai szabadalmak, mit köszönhetünk végülis neki?

Tesla Edison alkalmazottja volt, aki nem fizette ki neki munkáját, ezért másnak adta el a váltakozóáram berendezéseinek tervét. Ezzel elkezdődött egy legendás harc az egyen- és váltóáram között, ám Tesla nevéhez egy másik háború is fűzödik, mégpedig a távközlésé.

Sokan úgy gondolják, hogy a szerb Nikola Tesla nélkül ma valószínűleg nem rádió, televízió, váltóáram, dinamó, villanymotor és még rengeteg ma teljesen magától érthetődő dolog. Ez azért nem egészen így van, nyilván lett volna helyette más, de kétségtelen, hogy sokat köszönhetünk neki. Hogy miért? Elmondom.

Miután Marconiról szép lassan lehullt a lepel, adódik a kérdés, hogy a tudománytörténet eme nagy alakja, az energiához való korlátlan hozzáférés hajszolója mit is tudott a magáénak?

Tesla saját bevallása szerint már 1889-ben kezdett az elektromos erő átvitelével foglalkozni. Noha az alapvető célja az energia vezeték nélküli továbbítása volt, hamar rájött a rádiózásban, azaz az adó- és vevőkészülékekben rejlő lehetőségekre, és nem egy kitérőt tett a telegráfia vagy a távvezérlés irányába.

Különösen foglalkoztatta a Hertz által megnyitott terület kapcsán az oszcilláció, azaz a csillapítatlan rezgések előállítása, melyhez leginkább mechanikus megoldásokkal közelített a Rhumkorf tekercseket elsöprő oszcillációs transzformátor feltalálásáig. Hertzel még a kilencvenes években találkozott is, de csalódott benne. Előremutató kísérletei ezt igazolták is. Mindenesetre ezek a kísérletek vezették arra a felismerésre, hogy a nagyfrekvenciás rezgések a térben, éterben terjednek, valahogy úgy, mint a fény.

Noha kísérletei az elektromos árammal való igazi nagy áttörés előtt zajlottak, így korát ebben nem nagyon előzte meg, néhány korszakalkotó találmány mellett vitathatatlan érdeme, hogy a kutatók és tudósok figyelmét felkeltve a rádiófrekvenciákat az érdeklődés középpontjába állította.

Az átviteli bemutatókat a huszadik század legelején szabadalmak követték. Életének 146 szabadalmából 17 kimondottan rádiós vonatkozású, így az első, a nagyfrekvenciás generátor is. Ez egy 384 pólusú forgórészből áll, és mintegy 10-20.000 hertzes impulzusokat volt képes előállítani. A harmonikusok elnyomásával a kísérletek hosszúhullámú tartományokig terjedtek.

A rezgések miatt ide sorolható a váltóáram is. Váltókapcsolókat, a korai Tesla-tekercs alkalmazásával transzformátort épített, így bekapcsolva az egypólusú lámpát.

Kétségtelen érdeme fűződik a transzformátor kifejlesztéséhez, mely során a primer és szekunder oldal közti összefüggéseket is leírta.

Miután 1892-ben leírta a rádióját, távirányítású hajókat álmodott meg és szabadalmaztatta tervüket. A vezeték nélküli távvezérlés olyan találmányokat hozott magával, mint az első logikai kapu vagy a koherer, melyek alkalmazásával lehetővé vált a biztonságos kommunikáció az adó és a vevő között.

A villamos energia átvitelével kapcsolatban 1900-ban volt az első szabadalma, melyet végül 1943-as halála után nem sokkal ítéltek neki: a korai Tesla adó egy lapos, spirális negyedhullámú rezonátorból és egy terminálból állt. Ezt a kísérletet és szabadalmat még sok másik követte hasonló témában, egyebek mellett az 1901-es New Jersey és a portugál partok közötti távírókapcsolat, majd a Marconival kezdődő igazi harc, mely a transzatlanti összeköttetés felállításához vezetett.

tesla-vevoRengeteg szabadalma volt egyebek mellett jelzés, hang átvitelére és erősítésére, melyek közül több a korábbi változat finomítása, pontosabb leírása. Repertoárjában megtalálhatóak voltak energiaátvitelre szolgáló adó és vevőkészülékek, oszcillációt létrehozó és erősítését szolgáló eszközök, vagy épp rezgéseken alapuló jelzőrendszerek.

Néhány évvel szabadalmai cunamija után érkeztek az elektroncsövek. Noha Tesla vezető szerepet töltött be több mérnöki irodában és hivatalban, kísérletei a rádiózással és az elektromos áram mai értelemben vett elektronikai alkalmazásával – így az oszcillátorral – nem igazán folytatódtak.

Méltánytalan lenne az olyan találmányokat nem említeni, mint a lézer, a fluoreszens lámpa, vagy víziója, egy intelligens gépek segítette világ és a Niagara energiájának hasznosítása. Kidolgozta a mágneses aknák elleni védekezést is.

Élete második felében kényszerképzetek gyötörték: nem bírta elviselni a fülbevalót a nőkön, rettegett a bacilusoktól, minden étel térfogatát meg akarta határozni. Fiatalkora óta néha vakító tárgyakat hallucinált, melyet egy idő után nem tudott többé találmányai megformálására használni. Fontos tisztségeket kapott ugyan, de már nem érkezett tőle szabadalom, lehagyta saját kora. Végül mellőzve, magányosan, szegényen halt meg, noha élete végén még volt egy próbálkozása hírnevéről az utolsó bőrt lehúzni.

 

Egy kis konteó

oregtesla

Tesla utolsó fotója

Korunk legvitatottabb tudósa már évtizedek óta csak eredménytelenül tengődött hotelszobáról hotelszobára, amikor a második világháború előestéjén a semmiből előlépve, bármiféle érdemi bemutató vagy tanulmány nélkül bejelentette egy szuperfegyver, a halálsugár kifejlesztését.

A tervekért azonban nem választott hazája, az USA jelentkezett, hanem a szovjeteknek adta el a vázlatos, használhatatlan feljegyzéseket, majd kapcsolatba lépett egy náci ügynökkel. Később nyíltan felajánlott terveket az amerikaiaknak is, ám ekkor váratlanul meghalt hotelszobájában.

Máig nem tudni, meggyilkolták-e, de sokak szerint azért kellett 1943-ban meghalnia, mert a fegyver valójában nem létezett, csak hírnevét használta egy kis – 25 ezer dolláros – vagyonszerzésre. Az összeesküvés-hívők úgy vélik, a németek vagy épp az amerikaiak ölték meg, hogy más nagyhatalom ne juthasson a mindvégig titokban tartott tervekhez.

Így vagy úgy, de a halálsugár elve azóta sem nyert létjogosultságot, és végül a második világégésben sem használt irányított elektromos energianyalábot senki. A vénségére megkergült feltaláló köré pedig igazi fenoménkultusz épült.