ZETA SDR

2014. február 20. csütörtök

zetaAz SDR technológiára épülő készülékek nagy előnye, hogy kevés alkatrészből egyszerűen és olcsón egy viszonylag használható rádióhoz jutunk. Kihívásoktól mentes, hétvégi kapcsolásnak néztem hát ki LY1GP Gintaras által publikált ZETA SDR-t.  

Tenyérnyi lehullott panel, néhány kondi, kis turkálás a TTL-fiókban, majd a levilágítást követően a vasklorid felmelegítése – röviden így foglalhatom össze az előkészületeket és a megépítés nehézségeit.

A határfrekvenciákkal meggyűlt a bajom: az itthon talált 74LS74 és HEF4052 közül az utóbbi bizonyult igazán gyenge láncszemnek. A 10 megás oszcillátorral még nem volt gond, de a 80 méteres sávra eső 14,318545 tucatoszcival már csak a néhány kiloherczenkénti tüskéket láttam a monitoron. Az IC-ket 74HC4052-re és 74HC74-re cseréltem, és láss csodát, a kis szoftverrádió máris boldogan megjelenítette a 28 megás oszcillátor negyedelt frekvenciáján működő adókat is. A 74HC4052 határfrekije elvileg 10 mega szemben a HEF4052 néhány megájával, a 74HC74 pedig 76 megáig fut (74HCT74: 59 MHz, 74LS74: 15…25 MHz).

Kézenfekvőnek bizonyult az LM358 cseréje is. A legtöbb fiókban megbúvó TL082 kiszajú, JFET bemenetű OPA némileg alacsonyabb alapzajszintet hozott.

Módosítsunk

A második verzióban már új oszcillátorfokozatot kapott a készülék: a 4/8 osztási lehetőség kétsávos rádióvá varázsoltam a kis SDR-t.

Preszelektorra, az egyszerű vevőkészülék bemenőfokozatára, így toroid beszerzésére nem sok gondot kell fordítanunk, az igen nagyszintű jeleket leszámítva nem sok gyakorlati előnyét élvezhetjük. A készülék alapvető paramétereit így sem mondanám kritikán alulinak, a szoftver pedig teszi a dolgát.

Az SDR-ről bővebben itt olvashatsz.

  • VáltozunkVáltozunk
    Sokat gondolkodtam azon az alapvetésen, hogy a rádióamatőr hobbi megváltozott. Mármint azon, …