Körkép: háttértárak a nagyok világában
Azt hihetnénk, hogy a nem felejtő memóriával dolgozó háttértárak (NAND SSD-k) térhódításával a hagyományos merevlemezek kihalóban vannak – pedig nagyon nem így van! A nagy méretű tárak kétségtelen egyeduralkodói még mindig a kavitációs, forgólemezes, író-olvasófejes mechanikák, azaz a hard diskek.
Igaz, az előremutató tervek csak három évre szólnak.
Az SSD-k még nem mutatták ki foguk fehérét – gondoljunk csak arra, hogy az első, 4GB-os eee PC-k többsége még mindig fut – de a nagy kapacitású háttértárak piacának kapuit sem döngetik. Amolyan óvatos várakozás időszaka ez. A jelenlegi gyártástechnológia és fejlesztési trendek alapján úgy tűnik, a könnyen elérhető tárak terabájtos határa nem tolódik mostanában ki, bár a Samsung tavasszal bemutatta az SAS felületű 15 TB SSD-jét (a Fixstars pedig nyáron a 13-at), de a boltban potom félmillióért csak egyterásat kapni.
A nagy méret és relatív hosszú élettartam kontra alacsony ár még mindig a mechanika felé billenti a mérleget, méghozzá nagyon. A rossz hírű Seagate másfél éven belül 14-16 terabájtos HDD-ket készül piacra dobni, három év múlva pedig el szeretné érni a 20 TB-ot. A mostani palettájukról annyit, hogy százezer forintért 10 terabájtos lemezegységeket kínálnak.
Addig is meg kell elégednünk a következő lépéssel, a héliumos technológiára épülő és már tesztelés alatt álló 12 TB mérettel. Megjegyzem, az átlag gépekben 1-3 TB között találunk néhány tízezer forintos HDD-ket, egy jellemzően huszonezer forintos és csak a rendszert hordozó 120-255 GB SSD mellett.
Közben a Toshiba értékesíteni kívánja a NAND technológiájának bizonyos részeit: a március végéig egyelőre titokzatos vevővel nyélbe ütött üzlet talán elhozza az SSD-k területén is a fejlesztési versengést?