Két új rádióamatőr műhold indult a Nemzetközi Űrállomásra, amelyekkel a fejlesztők a LoRa-alapú adatkommunikációt és a műholdak közötti automatikus csomagtovábbítást szeretnék kipróbálni. A kísérlettel egy űrbeli hálózat alapjait teremtik meg.

A PROVES-Maia és PROVES-Taygeta két amerikai egyetemi fejlesztésű rádióamatőr műhold, amelyek egy közös, több műholdból álló kísérleti rendszerhez tartoznak. Nem önálló, egymástól független projektek: a Pleiades Five / PROVES program részei, amelynek egyik konkrét célja a műholdak közötti adatcsomag-továbbítás megvalósítása. A program előzménye a Pleiades CubeSat Cluster, egy 2021-ben elindított egyetemközi kezdeményezés. Ebből alakult ki a Pleiades Five együttműködés, amelynek célja egy olcsó, nyílt dokumentációjú, más egyetemek által is reprodukálható CubeSat-platform létrehozása.

Bár nem ide tartozik, de meg kell jegyezni,h ogy a FOSSASAT-1 már 2019-ben bemutatott LoRa-alapú műholdas kommunikációt. A TinyGS eredetileg ennek vételére szerveződött, majd sokféle LoRa-műholdat támogató nemzetközi földi állomáshálózattá fejlődött. A szintén LoRát körbejáró Lacuna Space pedig ezzel szemben elsősorban földi IoT-eszközök műholdas összekapcsolására összpontosít.

A legutóbbi fejlememény azonban már igazán testközeli: a PROVES-Maia és PROVES-Taygeta nevű CubeSatok október 13-án, a NASA 35. kereskedelmi utánpótlási küldetésével, egy SpaceX Falcon 9 rakéta fedélzetén indultak a Nemzetközi Űrállomásra. A két egyetemi fejlesztés a Pleiades Five / PROVES nyílt forrású műholdprogram része, amelynek célja olcsón megépíthető, egységes hardverre és szoftverre épülő műholdas kommunikációs rendszerek kialakítása. A műholdakat az űrállomásról később állítják önálló pályára, ennek ideje még úgy tűnik nem ismert.

A Texas State University által fejlesztett PROVES-Maia egy 1U méretű CubeSat, amely elsősorban digitális rádióamatőr üzenetek továbbítására és a műholdközi adatkapcsolatok vizsgálatára szolgál. A Cal Poly Pomona és a Mt. San Antonio College közös fejlesztése, a 2U méretű PROVES-Taygeta emellett kamerát és sugárzásmérő berendezést is hordoz. A műhold által készített felvételeket a tervek szerint földi rádióamatőr állomások is letölthetik LoRa eszközeikkel, a sugárzásmérő adatai pedig külön lekérdezhetők lesznek.

A rendszer legérdekesebb eleme a DRIFT (Dynamic Relay for Intersatellite Fault Tolerance) nevű, nyílt forrású kommunikációs protokoll. Ennek segítségével a műholdak egymás között is továbbíthatják a fogadott adatcsomagokat, így egy földi állomás üzenete elvileg akkor is eljuthat a célállomáshoz, ha a két végpont között nincs közvetlen rádiókapcsolat. A megoldás az időszakosan rendelkezésre álló műholdas összeköttetésekhez alkalmazkodik, és lehetőséget ad a csomagok köztes műholdakon történő továbbítására.

A rádiókommunikációhoz az IARU mindkét műhold számára a 437,400 MHz-es UHF és a 2422,000 MHz-es S-sávú lefelé irányuló frekvenciát rendelte. A program LoRa-alapú adatátvitellel és más digitális megoldásokkal is kísérletezik. A 70 centiméteres adások megfelelő antennával és SDR-vevővel Magyarországról is megfigyelhetők lehetnek, a későbbiekben pedig a rádióamatőrök saját földi állomásaikkal is bekapcsolódhatnak a kísérletekbe. Az UHF LoRa mellett a 2422 MHz-es S-sávon 2 Mbit/s-os FSK képátvitelt és egy külön, 467 bit/s-os LoRa-kísérletet is terveznek.

A fejlesztők minden dokumentációt átadtak, így már készül és a QRP.HU oldalon keresztül elérhető lesz a műholdak adatainak vételére szükséges földi állomás kétsávos rádiója, valamint készül a hozzá használható szoftver.

LoRa rendszerekkel nem mellékesen a közeljövőben több projekt is napvilágot lát az oldalon, melynek első nyomai a shopban már felfedezhetőek.