Egyszerű antenna- és árbóctartó kerék alá
Nem a kis méret vagy súly, mint inkább az univerzális felhasználhatóság volt a szempont annak az autós antenna- és árbóctartónak a tervezésekor, ami épp a napokban készült el. A koncepció szerint rapid kitelepüléskor csak rá kell állni, és akár egy hatméteres rudat is elbír az alapvető feladat, egy GP hordozása mellett.
Alap, hogy tartson egy földre szerelt vertikált és ha kell, az üvegszálas pecabotot is fel lehessen rá erősíteni, miközben a vascsövet is megtartja a legnagyobb vihar közepette – mindezt bármilyen terepen.
A konstrukció szerint két darab lefele fordított 40×40-es L-vas közé ékelődik a kerék, míg a külső felére hegesztett szélesebb zárt profil a csavarodást akadályozza meg előre-hátra mozgásnál. Az L-vasak belső fele egy laposvassal van összefogva, mely a szétfeszítést hivatott megelőzni. A keréktámaszok 31 centiméterre vannak, ugyanis ez az az érték, mely a 15 colos 2,5 bárra fújt kerék sík terepen tökéletesen rögzül és kellő szélességben is van ahhoz, hogy a csavarodó szerkezet ne emelkedjen el a földtől. Ezeknek az elemeknek a távolsága 14 colos kerék esetében 29 centiméter, mint esetemben is kialakításra került. Nagyobb L-vasat nem célszerű alkalmazni, mert betonon, aszfalton eltolod ráálláskor.
A függőleges profil a vízszintes támaszhoz hasonlóan 60×40-es zártszelvény, természetesen ez is műanyag zárókupakokkal. A lukak rajta a 35 milliméteres szártávolságú U-kengyelekhez lettek kialakítva. A függőleges konzol három irányban laposvassal lesz megtámasztva, melyek húzó- és toló igénybevétel esetén is tartanak – ez még hiányzik a kész szerkezetről.
Tapasztalat szerint a gyorstelepítésű tartóval nem tudok olyat tenni, ami kicsit is megmozdítaná. Nettó súlya végül olyan 5 kilogramm lett, alapozás után pedig egy szintén sprével szórt festékréteget kapott. Felhasználásából eredendően azt úgyis gyakran kell majd pótolni, de több árnyalatos zöld, homok és fekete mintái miatt a foltok nem lesznek zavaróak.
Az erősebb konstrukció érdekében a laposvasak helyére egy telibe szabott acéllemez kerülhet, vagy a végére hegesztett vas szintén L profil lehet a kerékvasaknak tolva. Ennek az erősen egyenetlen illetve puha talajon lehet statikai haszna.
Pecabotot tartani egy rozsdamentes taposólemezre hegesztett L-vasak és egy 30 centiméteres csonk is megteszi.
Én egy katonai kengyeles antennát tettem rá. Ennek a kengyelén két darab tüske van, mely a rögzítést és csatlakozást segíti, itt azonban a felső, menetes U-kengyeleknek tervezett lukba illik épp bele, igaz, csak úgy, ha az 9 milliméteresre van fúrva. Nem is olyan nagy baj ez, így legalább a menete sem tökítődik el meghúzáskor.
Az antenna talpba 7 méternyi bajonettes alupálcát tettem, amit így félmagasságban már ki kell kötni. Ezt a három irányba feszítést perlonnal oldom meg. A tápvonal az antenna talppontjába illetve az onnan széthúzott radiálokra csatlakozik, amit egy asztali tunerrel illesztek. Radiálok esetében számos beszámoló szerint az a gyakorlat vált leginkább be, hogy sávonként legalább két de inkább három vagy négy, negyedhullámnyi hosszúságú sodrott 1,5-ös rézkábelt alkalmazzunk egyenletesen, sávonként nem szomszédosan szétterítve. Hamarosan élesben is kipróbálom az antennát, a tapasztaltatokat közzé fogom tenni.