A Kínából rendelhető dolgok olcsók. Általában felszisszenhetnénk a minőségük vagy a megkérdőjelezhető alkatrészek típusai miatt (az RD16HHF1 aliéknál például csak egy átszitázott sima IRF hexfet), de van, amiben nem lehet csalni.

Ilyen az Arduino-kompatibilis UNO-nak hívott, vitathatatlanul eredeti Atmel mikrovezérlővel épített panel ami ennek megfelelően USB driverrel van egy lapra építve, és a szintén csak eredeti gyártójától beszerezhető AD9850-nel felépített DDS modul. Ezek kombójából pedig tökéletes VFO építhető valamennyi rövidhullámú sávra, akár KF értékkel variálva. Az ehhez szükséges LCD kijelző kék háttere pedig csak hab a tortán.

A teljes projekt összege nem éri el az 5000 forintot és az időráfordítás nagyjából egy óra. A posta sajnos 3-4 hétig is húzódhat, de ezt az áldozatot vállalni kell, ha nem fizetünk valami önjelölt disztribútornak nagyjából kétszer ennyit.

A projekt borzasztó sok fejlesztési lehetőséget rejt. Amit még tervezek hozzátenni, az egy RIT/XIT/Split, sávváltás, önhang, VOX, természetesen mindezeket valami egyszerűbb menübe foglalva a gombok bevonásával. A kész konstrukció gombjaival jelenleg a lépésközt lehet állítani, amit igény szerint az enkóder nyomógombi körére is ráköthetünk, az A0 kiosztás szoftverbeli módosításával. A VFO lépésköze jelenleg 10Hz-től 1MHz-ig állítható, a hangolás tartománya 1 és 30 MHz között van. A KF érték megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a DDS modul határfrekije 40 mega.

A lábkiosztásnál az volt a mérvadó, hogy panel panel hátán lehessen kialakítani a VFO-t, különösebb vezetékezés nélkül. Az S1..5 illetve a reset nyomógomb és a 2×16 karakter megjelenítésére alklmas LCD egyetlen panelen (LCD-shield) helyezkedik el a kontraszt állító potméterrel egyetemben, semmi dolgunk vele. A tápfeszültséget +5V formájában az USB porton keresztül is megkapja, de a Vin vagy a tápcsatlakozón keresztül is egy 5 voltos stabkockára jut a feszültség, ha külső tápforrást használunk.

Az UNO R3 kompatíbilis boardok kapcsán lehet némi fennakadás, hiszen esetenként telepíteni kell az USB chip (CH34x) driverjét. Nosza, telepítsük ha kell. A Micro PRO koppintás esetében nem volt ilyen gondom, ott a mikrovezérlő rendre megoldotta a problémát. Az R3-nak vett klónnál pedig kell jegyezni, hogy egy eredeti Arduino pontosan ötször kerül többe.

A DDS modul kapcsolási rajzán nincs mit magyarázni, mint ahogy a mikrovezérlő paneljéhez LCD-shield néven forgalmazott, kijelzőt és reset valamint az A0 lábra felsorakozó nyomógombokat tartalmazó modulon se.

A mikrovezérlő szoftverét a tápfeszültséget is szolgáltató USB-n keresztül programozzuk fel. Ehhez segítségünkre van az Arduino eredeti programja, valamint az innen letölthető forráskód.

A programozáshoz, feltöltéshez, valamint az Arduino alapvető használatához nem kívánok részleteket hozzáfűzni, mivel – mint a gyik-ban is megjegyeztem – cikkem inkább ötletadó memó, mintsem kezdőknek szóló útmutató amatőr berendezések elkészítéshez. A modulok integritása és beszerezhetősége amúgy is a legtöbb konstruktőrnél kiveri a biztosítékot.

Ha KF-értéket szeretnénk beállítani a VFO-nál, módosítanunk kell a referenciát tartalmazó sor int_fast32_t nulla értékét. Az egyszerűség kedvéért megjegyzésként melléírtam egy értelemszerűen módosítható példát, amire a 4,096MHz-es KF mellett van szükségünk.

letöltések: AD9850 | Arduino UNO | installer | firmware