Mi fán terem az ISM és mi az az SRD?
A vezeték nélküli eszközök világa bizony egy jól szabályozott rendszer. Bármit veszünk és bárhonnan érkezik, nagyjából tudni lehet, hogy melyik sávon működik, és nyugodtak lehetünk működése felől is. De miért?
Az ISM sáv – mint a neve is mutatja – Industrial, Scientific and Medical, azaz ipari, tudományos és orvosi célokra fenntartott alkalmazásokat, frekvenciákat sorakoztat fel. Ezzel szorosan összefüggnek a jogalkotó által hazánkban is SRD-ként hivatkozott berendezések, ami a Short Range Devices – rövid hatótávú eszközök – rövidítése. Ezek az eszközök javarészt nem rádióengedély kötelesek, ám némely esetben típusregisztrációhoz kötött, azaz csak a nyilvántartásba vett és jóváhagyott típusokat lehet árusítani és elviekben használni. Ez gyakorlatilag persze betarthatatlan és ellenőrizhetetlen, gond csak a bemért zavar esetén lehetséges.
A nem egyszer teljesen más felhasználási tartományban lévő ISM frekvenciák sok egyéb mellett garázsnyitók és játékok távirányítói, mikrohullámú mozgásérzékelők – radarok -, RFID eszközök, vonalas telefonok, hőmérők, kaputelefonok, kamerák, orvosi implantátumok vezetéknélküli funkcióit is kiszolgálják, régiónként, sőt, néha országonként is eltérő szabályozással.
Az ilyen eszközök forgalomba hozatalának szigorú szabályai vannak, melyet rendeletek szabályoznak. A műszaki dokumentáció mellett megfelelőségi nyilatkozattal, használati útmutatóval, megfelelőségi és osztályazonosító jellel is rendelkezni kell a termék forgalmazójának illetve importálójának, sőt, a felhasználónak is el kell tudnia valami módon érnie ezeket.
Az üzemeltetés tekintetében azonban minden esetben közös, hogy csak szigorú szabályok betartása mellett szabad alkalmazni engedélyezett típusokban, így nem szabad lehetővé se tenni, hogy az adót külső antennára kapcsolják, a megengedett teljesítmény pedig csak egészen kicsi lehet.
Világszerte a következő sávközéppel bíró frekvenciatartományokat használják: 6,78 MHz, 13,56 MHz, 27,12 MHz, 40,68 MHz, 84 MHz, 151 MHz, 168 MHz, 318 MHz, 433,92 MHz, 868 MHz, 915 MHz, 2,45 GHz, 5,8 GHz, 24,25 GHz, 61,25 GHz, 122,5 GHz és 245 GHz.
Ebből hazánkban meglehetősen nagy merítésben futhatnak alkalmazások, így 6.765–6.795 kHz, 13.553–13.567 kHz, 26.545 kHz, 26.595 kHz, 26 645.kHz, 26.695 kHz, 26.745 kHz, 26.995 kHz, 27.045 kHz, 27.095 kHz, 27.145 kHz, 27.195 kHz, 27.445 kHz, 27.495 kHz, 27.545 kHz, 27.595 kHz, 27.645 kHz, 26.957–27.283 kHz, 40,66–40,7 MHz, 40,665 MHz, 40,675 MHz, 40,685 MHz, 40,695 MHz, 150,980–151,160 MHz, 318 MHz, 433,05–434,79 MHz, 868–868,6 MHz, 868,7–869,2 MHz, 869,4–869,65 MHz, és a 869,7–870 MHz-es tartomány használható a gyártók által. Szintén találkozhatunk jogszerűen értékesített és üzemben tartható, a videoátvitelre is használható 2400–2483,5 valamint 5725–5875 MHz-es eszközökkel, de ugyancsak video megy a 10,434–10,5 GHz, 24–24,15 GHz, 24,15–24,25 GHz, 61–61,5 GHz, 122–123 GHz, illetve a 244–246 GHz-es sávokon.
Teljesítmény tekintetében a haza szabályozás példájaként a vezetéknélküli mikrofonokat hoznám: testen viselhető holmik esetében 50, kézben tartott eszközöknél 10 milliwattal lehet döngetni, míg az kocsiba szerelhető, műsorszóró sávban működő hangátvitellel vagy például egy tolmácsgép esetében 50 nW ERP lehet a kisugárzott teljesítmény. A 26-27 megás tartományban 10, míg 433 megán modulációtól függően 1 vagy 10 mw ERP van engedélyezve. E felett 25, 100 és 500 mW teljesítményű berendezésekkel, sőt, 8 wattig 50mW/MHz értékekkel is találkozhatunk.
Érdemes megjegyezni, hogy a hazai szabályozás sokat igazodott a rádiómikrofonok elterjedéséhez, így az ISM-től függetlenül ezen SRD-k számára egyebek mellett 29-47, 174-216, 470-862 és 1785-1800 MHz-es szegmensekkel is össze lehet futni. Szintén szélesebb körben fordulnak elő RFID, azaz rádiófrekvenciás azonosítók, melyek kilenctől több száz kilohertzig működnek, de szinte minden sávrészben találkozhatunk velük.
Sávszélességben leginkább 100 kHz a megszokott, de alkalmazástól függően – jellemzően videóknál – akár 3 vagy 10 mega is előfordulhat.
Babafigyelőt csak a 864,8-865 MHz-es sávban szabad forgalmazni a rendelet szerint, és még egy érdekes frekvencia van megadva a jogszabályban: 5,795 és 5,805 GHZ a kezdeti közút-gépjármű, és autópályadíj beszedő, ellenőrző rendszerek, 5,805 és 5,815 GHz között pedig a nemzeti szinten többszintű kereszteződések információs rendszerei számára van fenntartva. A 63-64 GHz-es sáv a gépjármű-gépjármű és közút-gépjármű közötti rendszerek, a 76-77 GHz-es sáv a gépjármű és közúti infrastruktúra radarberendezései számára van kijelölve.
A felhasználási lehetőségek sorában számos terület kapott helyet, így például ISM sávon üzemelnek az olyan külön kiemelt SRD-k, mint a
távmérő, távirányító, riasztó és szélessávú adatátviteli berendezések,
vasúti, közúti közlekedési és forgalmi telematika (RTTT),
rádiómeghatározó és riasztó alkalmazások,
modellirányítók, rádiómikrofonok,
rádiófrekvenciás azonosító (RFID) és induktív alkalmazások,
aktív orvosi implantátumok és perifériáik,
vezetéknélküli hangfrekvenciás alkalmazások.
Érdekesség a 863 és 870 MHz közötti rész, melyet az Európai Bizottság határozata alapján lavina vészjeladók frekvenciájának engedélyeztek, bár hazánkban kétségtelenül ritkán kell majd ezt a tartományt kutatni.
Az európai kontinensen kétségkívül a távirányítókhoz használt 433 megás felületi hullámszűrőkkel vagy a telemetriához alkalmazott 13,56 MHz-es modulokkal találkozhatunk. Egy SDR-rel körbetekintve kizárt, hogy ne fogjuk egy-egy csengő, kapunyitó, hőmérő vagy riasztó jelét. Kínából 318, 838 és 915 MHz-es sávot használó eszközök is elképesztő számmal ömlenek be. A kamerák és nagy sávszélességet igénylő berendezések jellemzően 2,4 vagy 5,8 gigán mennek.
Érdekes, hogy több frekvencia is rádióamatőr sávba esik, mellyel azért is érdemes foglalkozni, mert egyszerű adatátviteli protokollok kidolgozása, a packetrádiózás felelevenítése félkészen kapható berendezésekkel nagyszerű játék lehet az unalmas téli napokon. Hogy miként? Hamarosan kiderül…