Riasztó rész jelent meg az április 28-i Magyar közlönyben, melyre minden rádióamatőr felkapja a fejét. Nyugalom, egy jogszabály összetett, nem kell temetni a HA prefixet. Hogy megnyugodjunk, vizsgáljuk meg a teljes kontextust. És egyáltalán: mikor kell engedély? Milyen méretek jelentik a határt? Rakjuk rendbe az egész kérdést.

A Magyar Közlöny a 5/2011. (X. 6.) NMHH rendeletet 5.§-át egészíti ki oly módon, hogy annak 2015 április végétől hatályba lépő módosítása a rádióamatőrök antenna és antennaoszlopaira vonatkozva immáron eltérően tartalmaz rendelkezést az egyéb célú, építménynek minősülő antennatartó szerkezetekkel:

(5f) Rádióamatőr tevékenység folytatásához az  antenna és antennatartó szerkezet elhelyezése esetén mind az  építési engedélyezési eljárás, mind a  használatbavételi engedélyezési eljárás díja 100 000 Ft, amennyiben a  kérelmező a  Hatóság által nyilvántartásba vett, érvényes rádióamatőr engedéllyel rendelkezik és az  építményt a  saját tulajdonában lévő ingatlanra, állandó jelleggel telepíti. A  fennmaradási engedélyezési eljárás díja megkezdett folyóméterenként 70 000 Ft, de legfeljebb 2 500 000 Ft.” 

Ez nem azt jelenti, hogy az antennák – mert ugye ennek oszlop vagy tartó nélkül is van mérete – és az oszlopok, tornyok ezentúl fizetősek lesznek, hanem azt, hogy a létesítésekor korábban is építési engedélyezési eljárással érintett ilyen szerkezetek illetéke e rendelet szerint szabott. Eddig is építési engedélyezési eljárást kellett lefolytatni meghatározott esetekben (lásd lentebb), és eddig is illetéket kellett fizetni a felsorolt mozzanatokért.

A fenntartási illeték mértéke minden pontban megegyezik a nem rádióamatőr tevékenység folytatásához gyakorolt antennatartó szerkezet illetékeivel, ami újdonság, hogy a tevékenységhez felsorolták az rádióamatőr engedélyt és az engedélyes tulajdonjogát. Ennek az építmény besorolhatósága miatt lehet szerepe, aki komoly tornyot állít, annak könnyebbséget hoz.

Kiegészítés: fennmaradási engedély akkor kell, ha van építményed, amit engedély nélkül, attól eltérően, vagy engedélyezés előtt stb. húztak/húztál fel, és meg szeretnéd tartani. Építményen ugye egy házat, vagy 6 méternél magasabb antennatartót is érthetünk. Gyakori, hogy egy megvásárolt ingatlanon valaki talál egy garázst, amit szeretne megtartani.

Jogszabályt értelmezni mindig csak teljes egészében, egyes részek a kontextusból való kiemelése nélkül szabad. Fontos tudni azt is, hogy a jogban nem járatosak könnyen siklanak át mindazon fogalmak felett, ami külön magyarázatra szorul egy jogszabályi egység megfelelő értelmezéséhez.

Egy antennaoszlop építése még az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) ismeretében is bonyolult kérdés lehet. Az épület legmagasabb pontja és a megváltoztatás fogalmától az építésig és az építmény besorolásáig rengeteg ismeretet igényel.

Egy biztos: ha a tetőre az épület tetőzetén helyezünk el antennát tartószerkezet építése vagy a máshol összeszerelt felállítása nélkül, azt jogilag az épület legmagasabb pontja besorolással sem illethetjük, nem kell építési engedélyeztetési eljárással sem bajlódnunk. Jogszabály ezekre a magassággal kapcsolatban kimondja: …valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók. Azért a légteret ne változtassuk meg – HI. A törvényt olvasva zavaró lehet egyes helyeken a 7,5 vagy 6 méteres beépítési magasság emlegetése: nyugalom, ha antennaként nem építményt létesítettünk, ez a törvény nem vonatkozik rá.

Egy antennaoszlop vagy torony általában melléképítmény (rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény) besorolást kap (j. pont) szintúgy, mint a zászlórúd, de a magassága és kiterjedése speciálisan szabályozott.

És itt jön a 14/2013 (IX. 25.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról, ami minden antennatartó szerkezet meghatározást az építmény fogalma alá való tartozás feltételeként említ:

antennatartó szerkezet: olyan hírközlési rendeltetésű műtárgy – a vezeték nélküli hírközlés sajátos építménye -, amely antenna elhelyezésére szolgál.

Ez az a pont, ami miatt kedves kolléga nem lesz bajod a magas oszlopból sem, mivel az megkérdőjelezhetően sajátos építmény, és megkérdőjelezhetően hordozza az antennát, ha arra csak egy dipólt feszítő szigetelő huzal van kötve. A 30 méteres rácsos torony határmezsgyéjét ne lépjük át, és nem lesz baj.

Ja, hogy jogszabályt mutassak, hogy megnyugodjunk.

18. § Építési vagy bontási engedély, illetve bejelentés nélkül végezhetőek az alábbi építési tevékenységek:

a) az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével az építtető tulajdonában álló ingatlan határán belül végzett építési tevékenység;

b) 4,0 m2-nél nem nagyobb alapterületű és 3,0 m-nél nem magasabb elektronikus hírközlési építmény földfelszínen vagy – az építmény tartószerkezete megerősítésének szükséglete nélkül – építményen való elhelyezése vagy bontása;

…

f) antennatartó szerkezet létesítése vagy bontása, ha annak bármely irányú mérete, a legnagyobb fizikai kiterjedése a 6,0 m-t nem haladja meg;

g) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg;

Itt látható az a határ is, ami az építményt és az ahhoz szükséges építési engedélyt jelenti. Furcsa, hogy az oszlopra egy dipólt már nem tehetünk fel elvileg akkor sem, ha az a telkünkön belül marad.

Mindent összegezve: meglátásom szerint csak két illeték változott, ami rádióamatőrnek 100-100.000 forint lett. Ha a korábban nem engedélyeztetett, 6 méternél magasabb tornyot utólag akarod engedélyeztetni, akkor mélyen a zsebedbe kell nyúlnod. A megoldás: eldöntöd, és engedélyt kérsz a felállításra – mint építmény.