SA vagy NE, 602 vagy 612 – tiszta vizet a pohárba!
Más a nevük de azonosak, más gyártó vagy újabb verzió, vagy akkor most mi is van velük? Lerántom a leplet az amatőrberkekben talán legnépszerűbb IC kérdéséről.
Szeretem a szubjektív technikatörténetet. Kedvencem az Icom sztorija, de a Yaesu is górcső alá került már. Most azonban a készülékek belsejében turkálnék kicsit, és körbejárom a Gilbert cellás kétszeresen kiegyenlített keverő és oszcillátor, az NE602, vagyis NE612, illetve SA602 vagy éppen SA612 elsőre talán kaotikusnak ható kérdését.
Nem untatnék senkit a részletekkel, de a Gilbert cella voltaképpen maga a keverő, ami a két bemeneti jel áramának szorzatával arányos kimeneti jelet állít elő. Az ebből származó kiegyensúlyozott működés miatt akasztottuk rá a double-balancing jelzőt.
A kis tok generációk kedvence volt, mígnem az ezredforduló óta érthető bizonytalanság kíséri. Elmondom.
Az egy dolog, hogy a különösen jóra sikeredett félvezetőt épp a Philipsből 2006-ban kivált NXP gyártja – kiváló gyártó, ráadásul növeli az ellátásbiztonságot -, de az igazán érdekes sztori a kezdetekről szól. A kis IC története mindenre választ ad és minden kételyt eloszlat vele kapcsolatban.
Az első SA/NE602-ket a Signetics kezdte gyártani a nyolcvanas évek első felében. A különbséget az elnevezések között nem a gyártó, hanem a specifikáció terén kell keresni: míg az SA jelzésű -40 és +85, míg az NE jellel ellátott félvezető 0 és +70 Celsius-fok között ígér biztos üzemet.
Az eredetileg 45 MHz-es cordless telefonokra kihegyezett félvezetőt elég hamar áttervezték, és már 200 MHz-es oszcillátor- valamint 500 MHz-es keverési határfrekvenciát ígért. Ez lett volna az NE612 verzió, ám a kis tokba zárt szerelem ekkorra rengeteg mérnököt és amatőrt megfertőzött.
A Signetics hiába hajtogatta, hogy a 612 ugyanaz csak jobb, egy ideig tűrte a haragot és a piac kielégítetlen igényét, amit az váltott ki, hogy mindenki a jó öreg 602-t rendelte, majd egy apró cselre szánta el magát. Az első egymillió wafer tokjainak egyik felére 602-t, másik felére 612-t írt. A piaci igényt kielégítették, az új verzió ugyanis kizárólag a jobb paraméterekben tért el a régitől, ám innentől két tökéletesen egyforma adatlappal jelent meg ugyanaz a termék és kezdetét vette a hiedelmek hitvallásán alapuló válogatás.
Közben – vagyis még a hetvenes évek közepén – az 1980-ban csúcson járó Signeticset felvásárolta a Philips, aki még egy ideig megtartotta a márkanevet, de folyamatosan építette le a használatát. 1990-ben végül ez a folyamat elérte az SA/NE6x2 szériát is, a kis tokok ez után Philips logóval kerültek a boltokba.
Az évtized második felében a cég úgy döntött, hogy megszünteti a számbeli kettősséget, és a 602 jelzéssel felhagy. Nem esett a magyarázkodás csapdájába, egyszerűen megszűnt jelzéssel látta el az adatlapon, ezzel bevíve az első gyomrost az amatőröknek.
A riadalom teljesen felesleges volt, ugyanis az SA/NE612 gyártása ma is folyik, a hiány nem annak tudható be, hogy kivezették volna a rádió IC-t.
Az van ugyanis, hogy az Új-mexikói Albuquerque adott otthont annak a gyárnak, ahonnan ez a kis remekmű származik és amihez egy nagyon híres katasztrófa emléke is társul. Naná, hogy 2000 tavaszán ennek az eredeti fóliái égtek le…
No nem az Y2K okozta a lángokat, hanem egy bozóttűzben megrongálódott villamos vezeték terhelését az a hálózat vette át, ami a gyárat is ellátta. A megmaradt elosztók nem bírták a terhelést, a durva feszültségingadozások miatt pedig kigyulladt a gyár egyik transzformátora és leégett egy raktár is. Ez még nem lett volna akkora tragédia, de itt tárolták az NE612 eredeti, még Signetics által tervezett fóliáit is, amivel a wafereket készítették.
A Philipsnek tehát újra kellett tervezni az NE612 IC-t és a gyártósort, amihez nyolc hónap kellett, és ez hozta a második gyomrost: ez a nyolc hónap hihetetlen hiányokat okozott a termelésben, de ami fontosabb, hogy amatőr berkekben a bizonytalanság gyakorlatilag azóta is tart.
Egyébként ez a leállás volt az oka annak is, hogy az Elecraft K1 készüléke (de szeretnék egyet, de hiába könyörgök nekik…) nem Daytonban debütált, és csak év végére került a piacra – benne ugyanis öt darab NE612 muzsikál.
A kis tokot most az NXP tolmácsolásában kell keresni, és megszokás ide vagy oda, legkönnyebben a szélesebb működési hőmérséklettartományt jelző SA prefixel lehet rátalálni.
Sajnos, az NXP azóta leállt a gyártással.
Nincs pin-kompatibilis váltótípus.