Simicskó a Nemzetőrséghez sorolná a megszállott, fanatikus hobbistákat
Idén sok szó esett a nagy médiákban a rádióamatőrökről. Legutóbb a HVG említette, de a Népszava is írt már arról, hogy még 2003-ban a Nemzetőrség kapcsán felmerült egy gondolat, miszerint annak keretein belül tevékenykedtek volna a hobbiklubok, mint például a rádióamatőröké is.
Az MHSZ-hez hasonló tömörülések ügye Simicskó Istvánt (Fidesz-KDNP) is megihlette már, no közel sem tervezet vagy javaslat, esetleg koncepció terén, hanem egy 2008-ban írt könyvében a társadalmi csontdobást emlegetve:
Nagyon fontosnak tartom, ha a különböző – a honvédelem számára is fontos – technikai sportokat (ejtőernyősök, céllövők, rádióamatőrök, vitorlázó- és sárkányrepülők) befogadná a nemzetőrség, mert mindegyiknek van katonai-szakmai jelentősége. Így gyakorlatilag az MHSZ egykori feladatkörét a nemzetőrség – sok más feladat mellett – elláthatna intézményes formában.
Meg kell hogy mondjam, elég sokan fordulnak hozzám még most is rádióamatőr-klubok, vitorlázórepülők, ejtőernyős klubok, hogy igen nehéz körülmények között tudnak csak hódolni – a jó értelemben vett – szenvedélyüknek. Ezt azon politikusoknak kellene felvállalniuk, akik biztonságpolitikával foglalkoznak. Mindenképpen célszerű lenne – ha erre ilyen társadalmi igény van, akkor intézményes formában – a nemzetőrség keretein belül lehetőséget kell adni azoknak az embereknek, akik megszállottként, fanatikusként űzik ezeket a sportokat – írta a honvédelmi miniszter.
A rádióamatőrök nem politizálnak – hangzik a rigmus. Nyilván nem kell támogatás, segítség és jók azok a törvények úgy, ahogy vannak. Minden mást majd megold a klubokat, oktatást és utánpótlás-nevelési tevékenységeket összefogó, honoráló és koordináló MHSZ-utód? Dehogy. Hisz ilyesmiről szó sem volt, csak épp senki sem érti, mert a rádióamatőrök szervezetei sem politizálnak, akiknek azért nem ártott volna…
Simicskó István 2015 óta honvédelmi miniszter, nem rádióamatőr. 2003-ban vált ismertté, amikor a Medgyessy kormány alatt szavazatával elutasította az uniós csatlakozáshoz való hozzájárulást. Szóban forgó könyve írásakor a nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt.
A kinyilatkozások álszent valótlanságok.
Pl. a hármashatárhegyi vitorlázórepteret egyszerüen elvették
a sportrepülőktől, hogy a terület egy vállalkozóé legyen !
Oda a történelem. Próbálnák csak ezt meg a németeknél a Röhn
hegység Wasserkuppe (hasonló csak jóval nagyobb) területével,
azonnal lemondatnák a kormányt … joggal. Katonaság…röhej.
Hálistennek a rádióamatőrökkel ezt legalább nem lehet megtenni.
Állati jó. Pont azért számolták fel elsők között az MHSz-t, mert „átkos, bolsevik” szervezetnek tartották.
Most akkor vissza a „nem átkosba”
Akkor hol a politika mentes rádióamatörizmus?
Az IARU nem tiltja, hogy katonai hátterű rádióamatőr klubok működjenek, így az USA-ban a Nemzeti Gárda több tagja rádióamatőr (is) és Oroszországban még mindig működik a DOSZAAF – mellette természetesen ott vannak a hivatalos civil hátterű rádióamatőr szervezetek, klubok. De hogy az operett „nemzettyheörség” alá legyen berendelve az egész, úgy zusammen – ez már az elmebaj kategóriájához tartozik.
Ez egy sima hobby, semmi több, nem kötelező.
Több amerikai hivójeles hires szinész is van.
Van akik szalvétát vagy bélyeget gyűjtenek …
A t politika ismét rá akar tenyerelni valami csoportra, mamelukokat kíván.
Legfontosabbnak azt tartom: Hagyjanak bennünket békén!
Itthon nagyon észnél kell lennünk manapság,
hogy kihez fordul egy klub támogatásért,
ha nincs mecénása.
Annak csúnya politikai reklám lehet a vége.
Várnunk kell „egy kicsit” mig elérünk
egy ilyen, vagy hasonló szintet. Olvasd:
az (1913) rsgb,org alatt Services „all about us”
alatt a „What we do” -t (pici fél oldal)
Ott a patron és a feladatok … stb
Az usa rádióamatőr szervezete az ARRL 1914 óta (!)
Jelenleg 700 000 tagot számlál.
Minden múlt- (pl.szovjet), vagy jelenbeli diktatórikus szervezet,
csak rontaná a helyzetünket.
Az RSGB kiváló példa … lehetne, ha minket is a Herceg dotálna (hi).
De az kétségtelen, hogy ott is jók, irigylésre méltóak az alapok.