Egyszerű CTCSS generátor régebbi rádiókhoz
Felkerült a 2 méteres antenna, meglett az FT290R-II mikrofonja is, ám az évek óta hanyagolt sáv mégsem vett új lendületet, mert nem várt felismerés született. A készülék hátlapjára csavarozott lemez alatt ugyanis 1750Hz-es panel van, nem CTCSS enkóder.
A csávolyi R3X átjátszót olyan lelkesen rakták rendbe HA8PA-ék, hogy elfeledve a domborzati viszonyok miatt innen elérhetetlen mivoltát, belefogtam a 2 méteres rig frissítésébe. Az első meglepetés a CTCSS hiánya volt, de anno HA8LFK Janitól olyan szép állapotban kaptam meg a rádiót – ami akkora álmom volt úgy 30 éve -, hogy becsületbeli üggyé vált kompatibilissé tenni a 21. század magyar berendezkedésével.
Ugyanis az átjátszók kódolása megannyi riget tehet haszontalan vassá, így sokaknak jelenthet segítséget egy univerzális kódpanel.
Mivel használtan nem találtam az én MK2 rigembe FTS-7 modult – leszámítva egy brit 20 ezres ajánlatot -, a készítés mellett döntöttem. A feladat nem jelent túl nagy kihívást, főleg, hogy nem is kell feltalálni a spanyolviaszt: ON7GF regiszterig egyszerűsítve, ATmega328-ra írt megoldása igazán kézenfekvőnek bizonyult.
Itt azonban nem álltam meg. Mivel az utóbbi időben gyakorlatilag minden átjátszó beállt a sorba és felvette azt a trendet, hogy az ország négy tája szerint mindössze négy CTCSS kód közül választva lehet feljutni rá, kézenfekvőnek bizonyult, hogy egy egyszerű megoldással mind a négyet be tudjam állítani.
Ez a lehetőség három DIP kapcsolóban merült ki, ami esetenként földre húzza a mikrovezérlő hozzá rendelt lábát. Igen, tudom, hogy négy állapotot két kapcsolóval is meg lehet oldani, de ez az if else egyszerűbb struktúra a legkisebb mátrix programozásánál is. Ha nem tudod miről beszélek vagy nem értetted meg az alap koncepciót, inkább ne is szólj.
A kapcsolóknál helyenként jelölt iksz azt jelenti, hogy mindegy milyen állapotot vesz fel, hiszen ha az előtte lévő kapcsoló át van billentve, a függvény úgyis azonnal kiáll az oda tartozó értékkel.
A kapcsolást sem kell túlgondolni, egy Arduino Nano bőven megteszi, a már említett dipekkel és három föld felé mutató ellenállással.
A 9-es kimeneten levett jel természetesen négyszög, ami a harmonikusai miatt meglehetősen problémás lehet, ezért nagyon praktikus módon egy aluláteresztő szűrővel szinuszosítjuk. A kívánt jelszintet a P1 segítségével állítjuk be.
Annyit még meg kell jegyezni, hogy az FT-290R MK2 enkóderének (vagy épp az 1750 Hz-es generátorának) csatlakozóján néha 5 volt van, erre később visszatérek. Ha nincs a detektor szál bekötve, a vevő folyamatosan megy, nem fog elnémulni akkor se, ha a Tone funkció be van kapcsolva.
A firmware-hez itt nem fűznék leírást, aki komolyabban foglalkozik a megépítéssel, a programkódban kiremmelve bőven talál magyarázatot a beállításhoz és használathoz. A programozás szintje kettes, ha a villogtatott ledet egyesnek vesszük az ötös skálán. Arra azért célszerű figyelni, hogy 16 vagy 8 megás órajel ketyeg a kis lapon illetve a későbbi programozhatóság érdekében az RX/TX lábakat hagyjuk üresen. Mivel pár év múlva úgyis elfelejted a tervezés és kivitelezés sajátosságait, írj kis memót, és tedd be a panel alá.
Igyekeztem praktikus, könnyen megvalósítható felépítéssel besüllyeszteni a rádió hátuljába a kis generátort: az Arduino alaplapjára féloldalasan forrasztottam be a DIP kapcsolósort, melynek a másik oldala a 10 kiloohmos ellenállásokat valamint a szintén felületszerelt R-C elemekből kialakított jelformáló szűrőt hordozó panelt tartja. Az egész komplexum úgy lett kialakítva, hogy szélességben épp a Yaesu enkóderének helyére férjen.
Apró megjegyzés a rádiómról készült fotóhoz, hogy az első kapcsoló csak a földet vezeti át, a kimenet pedig nem a kapcsolási rajzon szereplő illetve az ahhoz illeszkedő firmware-ben megadott 11-es, hanem az 5-ös pinen van. Ezek a megoldások csupán a tervezést könnyítették meg, az már csak plusz, hogy a kapcsolók számozása így a digitális pineket jelöli (HI).
Nem lehet elmenni viszont szó nélkül az FT290/690/790R-II módosítása mellett, amit el kell végezni, ha először teszünk bele CTCSS panelt. Az enyémben is 1750 Hz-es hívóhang modul volt, ami alapvetően másként működik: akkor ad hangot, ha az egyben adást is indító előlapi CALL gombot nyomjuk. Ezt pedig többek közt úgy oldja meg, hogy tápfeszt ad a modulnak. A CTCSS viszont folyamatosan kell, hogy működjön – az egy dolog, hogy most csak adáskor vesszük hasznát -, ami annyit jelent, hogy folyamatos tápellátásra van szüksége.
Erre megoldás a készülék előlapjának paneljén lévő JP04 és JP05 jumperekben rejlik, amit az előlap ledöntése után a mikrofoncsatlakozó környékén találunk. A balra tolt két kis áthidalót eltávolítva azok közül a JP4-et jobbra tett helyzetbe kell áttenni, így a CALL gomb megnyomása helyett a modul csatlakozójának Vdd lábán akkor jelenik meg az Arduinot indító 5 volt, amikor a TONE funkciót bekapcsoljuk.
A JP05 középső lábát előkészítettem későbbi funkcióknak egy hátravezetett szállal (kék vezeték), mivel ez maga a CALL gomb: eredeti állásban PTT-ként működött, átbillentbe azt hiszem valami külön memóriában tárolt frekvenciát csalogat elő, én inkább opcióként tartanám meg. Aki ragaszkodik az eredeti funkcióhoz, átkötheti azt is a bal oldali PTT-képességről a jobb oldali, memóriát betöltögető állásba.
firmware Ardino Nano pinout FT290R-II
Szia!
Szeretnék egy CTCSS beépítését az FT-290-es készülékembe.
Tudnád vállalni????
Nem sajnos, örülök, ha a tematikus időben hetente be tudok fejezni egy írást :)