Kutattam a polcon, és találtam egy low profile antennát. Felcsillant a szemem, mert úgy emlékeztem, hogy a Laird UHF sávos antennája már nincs meg, de aztán rá kellett jönnöm, hogy nincs is.

Ami a kezembe akad, nem más, mint egy kínai, típusszám nélküli, kétsávosnak ígért antenna. Az, amit mágnestalppal együtt 5 darab ezresért küldenek. Ha már itt van, mérjük meg!

Igazi Laird – jó, de nem olcsó

Az alig 9 centi magas antenna neves gyártótól – Laird, TE (Hirschmann) vagy Motorola – beszerezve nagyjából 40 ezer forint. Sok varázslatra nem kell számítani, nagyjából sejthető, hogy ugyanaz van benne, legfeljebb kicsit pontosabban méretezve és normális borítás alatt. Az elején még nem tudtam, mekkorát tévedtem. A jobb oldali képen az igazi Laird van; meg kell jegyezni, hogy egy panelen kialakított, „egymásba hajtogatott” sugárzó és egy kapac az egész. Hangsúlyozom, a tervezés és méretezés nagyon de nagyon fontos, az, hogy egy jó antenna miként jelenik meg más kérdés.

Ezek a low profile antennák nem hatásosak, nem DX-ekre valóak. Azt a célt szolgálják, hogy a rádiót használni lehessen. Sárga barátaink ezt az alacsony profilt VHF-ként is árulják, ami azért komoly kérdéseket vet fel. Lecsavarni nem tudtam a burkolatot, hát elő a VNA-val.

Hát ez kábé olyan, mint az előzőekben tesztelt (köhm… mért) Nagoya pálca nélkül, éppúgy a 70 centis HAM rész feletti tartományban, 460 MHz környékén mutat barátságos értéket, az amatőrsáv közepén 1:2,0. VHF sávon szóba sem jöhet, bár van valamitől egy 1:4-ig lenyúló tüske, de az is tartományon kívülre esik. A szándék látszik, de valami nagyon félrement. Viszont van egy olyan lapos jellege ennek az ábrának, ami egyáltalán nem életszerű. Ezen a ponton biztossá vált, hogy kerüljön bármibe, én ezt az alig háromezer forintos antennát – vagy műterhelést – bizony szétszedem, használni úgyis felesleges lenne.

Kis melegítés, csőfogó és leugrott a műanyag burkolat. Amit belül találtam nagyon meglepett. A tízszer ennyibe kerülő Laird 1 kilovoltos kondija (amivel 2-es, 3-as SWR-ig tényleg bele lehetne tolni 50 wattot) és reális, pár menetes tekercse után ebben egy óriási induktivitás (10 menet, 130nH) van, ami az extrém kicsi reaktanciák világában finoman szólva is irreális. És vele teljesen párhuzamban egy 50 voltos SMD (0805) kondenzátor… Ennek áthelyezésével bár hangolható lenne az antenna, de sok szempontból is kérdéseket felvető tekercs mellett nem biztos, hogy érdemes vele szenvedni. És ez a hajszál vékony panel, aminek két oldalán van kialakítva a vezetőfelület, szintén kapacitást kiált, mintsem egy elrendezett sugárzó képét tükrözi.

Lefordítom: ilyen viszonyok mellett látatlanul is meg lehet gyanúsítani az áramkört, hogy teljesen mindegy, mi van az induktivitás után. Ez a megoldás ugyanis általánosságban az erősen rövidített antennákra jellemző, borzalmas hatásfok, de rövid sugárzó kompromisszumával. És itt jön a logikai ellentmondás. Mivel az UHF sáv ezt a rövidítést nem tenné indokolttá (megvan az elektromos hossza), a tekercs azt jelenti, hogy az egész konstrukció a VHF tartomány – mint a szűk keresztmetszet – alá van rendelve bőven elkanyarodva az észszerűtől a kis méret irányába. Viszont mint a mérés is mutatja, valami nagyon félrement. A VHF sáv bukása lett az UHF-en mutatott hatásfok halála, erre a szembenállásra pedig van egy szakkifejezés: szar az antenna.

Aztán jobban megnéztem, mire leesett, hogy a földpontnak az égegyadta világon semmi köze az egész antennához, így minden amit eddig vizsgáltam gyakorlatilag teljesen felesleges, nem több puszta dísznél! Még csak a panel vagy a tokozás kialakítása sem olyan, hogy azt bármi ponton össze lehetne kapcsolni a földdel. Olyan, mintha másoláskor megfordítva a panelt valaki nem vette volna észre, hogy egy menettel feljebb ugrott. Kimaradt a föld és minden, ami a talpában kellene hogy legyen, a kondenzátor lába véletlenül a tekercs másik felére csatlakozik. Nem, ez nem trapp.

Kérdem én: aki azt hisz, hogy ez egy jó antenna, mégis mihez van szokva?! Döbbenetes, hogy van, aki meg van vele elégedve, ami nem mutat túl azon, hogy nem megy azonnal tönkre miatta a rádió. Az antennáról kijelenthető, hogy UHF sávon teljesen véletlenül van olyan része, ahol nem megy azonnal tönkre a rádió, de jelentős felülete szinte nincs. A megígért VHF sávon viszont egyáltalán nem megy, használata éppúgy károsíthatja a készüléket, mint a kézi rádiónál nagyobb teljesítményű UHF üzem.

Hogy megvenném-e? Soha, te se tedd! Az ilyet ki kell dobni, mielőtt elfelejted hogy szar és véletlenül használod. Ez az, ami ebben a formában még az autó tetején is kevesebbet ér, mint egy gumiantenna, és nem több, mint az ablakon kilógatott koax végén egy hosszú lábakkal felforrasztott 50 ohmos ellenállás – bár az legalább mindenhol jó SWR-t mutat HI. Persze az ebadta módon hívójelhez jutott internetes cébések ezt is biztos jobban tudják.

És ha azt hitted, hogy ez a legnagyobb átverés, ami Kínából jöhet e téren, szerintem várd meg a fake check sorozat következő részét! ;)