Kellett egy kétsávos, rövid antenna, de nem az a mágnestalpas rugóacél, hanem valami erősebb, amit felfúrt SO239-re tudok tenni. A 40 centis fajtákból egyedül a Diamond SG-M505 felelt meg az elvárásoknak, ám a közel 30 ezer forintos árát kissé túlzónak találtam. Mit lehet tenni, szétnéztem Kínában.

Aliexpressen persze minden is van, a Diamondot koppintó sosem volt márka, a Nagoya pedig mindent lemásol – külsőleg -, ami valaha valakinél legalább egy kicsit működött. Kíváncsian vártam, hogy az olcsó pálcikának a kinézeten kívül van bármi köze a márkás és jó minőségű antennákhoz.

Rendeltem egy Nagoya NL-770S nevű, ígéret szerint VHF/UHF antennát. Már az is vicces, hogy az S jelöli a rövidített változatot, az R ugyanis egy sokkal hosszabb típus – szpojler: megkockáztatom, éppen kétszer akkora… A 3.200 forintos vételár pedig egyenesen viccesnek hat.

Kicsomagolás után az első ami feltűnt, hogy a fázistagnak tűnő tekercs egyetlen, szépen esztergált tömbre van felcsavarozva. A tekercsnek ugye a talpa és a tetőpontja el kellene, hogy különüljön. Gyors csavarozás, mérés, és máris jön a felismerés, hogy ez bizony csak egy dísz, illetve átvezetés a 4 és a 3 milliméteres pálca között.

A mágneses teszt során egyedül a tekercs anyagában, és a vastag csatlakozós rész közepe táján – belül – találtam valami vonzót, és persze a csavarok.

A kíváncsiság kedvéért megmértem, vajon mi lehet a csatlakozó vastag hengerében. Az eredmény kétséges, egy 250 nH körüli tekercset, és egy valahol rá csatlakozó 7-7,5 pikó körüli kondenzátort mértem. Ezért szét sem kell szedni, gondolom mindenkinek egyértelmű a kapcsolás – bár szélsőségesek az értékek, ami ekkora pálca esetén nem lenne indokolt.

Itt azért nem állunk meg, a kocsi tetejére téve egy VNA-s mérést is ejtettem rajta, láss csodát 160 és 435 megán van is egy egész jó SWR minimumérték, a 2 méteres sávban viszont elhagyja az 1:2,5 értéket. A mérést megismételtem a fázistag nélkül, de a görbe nem változott, így bátran kijelenthető, hogy annak az égvilágon semmilyen, ed még csak közvetett hatása sincs a komplexumra.

A felső tagot eltávolítva 70 centin egyébként még használható a maradék, szóval méltányolandó, hogy a márkás gyártókat legalább arányosan koppintották le.

Következtetésként le lehet vonni, hogy az antennával a rádió tud dolgozni a két sávon, sőt, a specifikációban megadott, Diamondtól alig kevesebb, 2.15/3.0dbi (0dbd) is igaz lehet abban az értelemben, hogy ez egy talpában LC taggal szépített, negyed- és félhullámú pálca a maga 44,5 centiméteres hosszával, 70 centin komoly nehézségekkel. Amit pozitívumként el lehet mondani, hogy a rozsdamentes pálca végén nem egy gumi védi a szemeket, hanem annak kialakításával képezik a bütyköt.

Hogy jó antenna-e? Dehogyis, egyáltalán nem jó, nem több egy magasra tartott gumiantennánál. De amíg akad, aki a legótvarabb kínai gagyikat is az egekig magasztalja, addig él az a réteg, aki van ennyire igénytelen.

Hogy meg szabad-e venni? Miért ne. Ha nem képzelsz bele sokat abba a középső tekercsbe, nem akarod más antennákkal összehasonlítani és megelégszel azzal, hogy nem száll el a végfokod miatta, van egy olcsó mágnestalpra való elemi antennád. Ennyi pénzért egy ebédet sem kapsz.

Hogy én mit veszek? Az eredeti Diamondot. Nem sznobizmus, de hiszek abban a minimális pluszban, amit nyújthat, még ha annyival nem is ér többet. Majd szétnézek külföldi boltokban is.

Egyébként kicsioccsó helyeken van az emíltett gyémántnak két hosszabb verziója is (506 és 507), melyek tekercsrésze sejtelmesen feketéllik, ráadásul az 507-nél Kínában sem igazán tudnak csalni, ugyanis a fázistag a pálcából van kialakítva. Rendelnék is belőlük, de a hosszuk miatt egyik sem lenne a legjobb választás.

Viszont találtam valami hasonlót a polcon, amin először nagyon meglepődtem és aminek hirtelen nagyon megörültem, de erről legközelebb. ;) Addig is 73!