Többször felmerült, milyen antennát használnak katonáék NVIS-re. Mivel a gyorstelepítésű lakókocsira én is tervezek egyet, mondok róluk néhány szót, ami talán nem nagy titok. Néhány megoldás vagy márkanév akár esti ötletbörzébe is jó.

Korábban már esett szó egy amerikai NVIS antennáról, a ma is fejlesztett AS-2259-ről. Most egy kicsit a számos amatőr ötletként is szolgáló mobilantennákról ejtenék néhány mondatot.

Fontos megjegyezni, hogy NVIS esetében leginkább az illeszthetőség és a sugárzási karakterisztika az, ami rádiózás szempontjából fontos, míg a nyereség kicsit háttérbe szorul.

Napjainkban a 60 méteres sáv engedélyezésének küszöbén állunk, és mint annak estében is – ha már a lefektetett terjedési ismeretekben nem hiszünk – az NVIS antennáknál sem kell felesleges köröket futni. Elég kicsit oldalra tekinteni, hisz van, aki a létező minden körülmény között kipróbálta, dokumentálta a lehetőségeket. Ez pedig a katonaság. Nézzük hát meg, mire jutottak, mit használnak.

Az amerikai katonai járműveken alapvetően négy fajta antenna látható. A lekötött tilt-whip, a keretszerű és az összekötött tetejű half-loopok, és a nagy kedvenc, a full-loop.

A tilt-whip nem más, mint egy jellemzően 3,7-5 méteres sima tekercsen rugózó antenna, melynek vége a vízszintes síkhoz konvergálva van lefeszítve. Ezt a fajta antennát jó esetben a gépkocsi kasznija fölül kihajlítva használják, a talprészen – vagy oroszéknál a rugón – van is erre a lekötésre kialakítva egy kis kampó. Utazás közben vagy az elejéhez húzzák le, vagy mint a magyarok, le is szedik.

A talpponti impedanciája 3k körül van. Nagyon sok mindennel illesztették. Z-match, s-match, a későbbi típusokban pedig (mint például a két képen lévő AS-1729) már távvezérelhető tunert is építettek a talpába, ami a NATO szabványnak megfelelő 5,4″ méretű. Egyszerű, olcsó megoldás, ma is a legelterjedtebb.

A half-loop már szerteágazóbb. Az alapvetően kis zajú hurkok leglátványosabb és legelterjedtebb megoldása az az antenna, mely amatőr berkekben elterjedt típusai egy tetőcsomagtartóra emlékeztetnek. Katonai alkalmazásban némelyik érdekessége, hogy a jármű karosszériája is része a gamma illesztésnek.

Sok teherautón keretként szerelt antenna közepén található egy lekötés, esetenként több is. Ezek a mágneshurok antennától eltérően kísérletek nyomai, ugyanis próbálták kapacitásokat ki- és beiktatni a hurokba valamint lerövidíteni azt, de végül egy sem terjedt el igazán.

Nagy katonai gyártó a Cobham (a Stelath, SMC, SGC és a Hi-Q is forgalmaz hasonló prémium kategóriás rövidhullámú dolgokat), a tipikus mágneshuroktól kezdve a dipólon át a tojás alakú tokban lévő követős parabolákig sok mindent gyárt.

Rövidhullámú antennái közül – maradva a half-loopnál – elterjedt az az antenna, ami úgy néz ki, mintha két mobilantenna össze lenne a tetején kötve.

Valójában az is egy fél hurok, annyi különbséggel, hogy amíg az egyik talpban egy komplett tuner van, a másik egy kapcsolható kapacitáskomplexumot rejt. A belső egysége csak a vezérlés.

A legmenőbb a Harris újnak mondható antennája, az  RF-3134-AT003/5 nevű full-loop. Valójában ennek is két fajtája van, de ebbe most nem mennék bele. Az illesztője beltéri egység, a középső része pedig tartalmaz néhány kapcsolható kapacitást, közel 1600 pF-ig.

Ennek a legkisebb a helyigénye, amellett, hogy nem kell hajtogatni vagy több ponton a vázra szerelni. Sokszor csak egy rúdra erősítik.

A 2-30 mega között futó, legfeljebb 150 wattal táplálható antenna csak 8 kilogramm a maga másfél méterével, érzékenysége nagyobb, mint -24 dBi 2 MHz-en, -15 dBi 3,5 MHz-en, -8 dBi 10 és -3 dBi a sáv végén, 30 MHz-en. Figyelemre méltó, hogy néhány milliszekundum alatt hangol le.