Aláírást gyűjtenek a vizsgáztatást bonyolító NMHH számára, hogy ne csak a gyerekek és idősek tehessenek könnyített vizsgát. A vizsgakövetelmények nem magasak, sokan mégsem tudják megugrani: elutasítása és hívójelhez jutás vágya most úgy tűnik, túlmutat a tudáson, amit a hobbi jelent.

Egyfelől a petíció teljesen felesleges, mert a hatóság csak végrehajtja az uniós norma szerinti jogszabályokat, nem mérlegelheti azok betartását, nincs engedélyezési jogköre vagy lehetősége (ez alól  csupán nemzeti hatáskörben az elnöke kivétel, aki törvényi felhatalmazás alapján saját hatáskörében alkothat hírközlés körében rendeleteket).

Másfelől a jelenlegi rendszer nagyon is jó. Két kör tehet egyszerűsített vizsgát: a 16 év alattiak, akiknek még nincs megalapozva sem az alapvető fizikai tudásuk, és az idősek, akik már nem tudják elsajátítani azt. Az előbbiek nagykorúvá válva kezdő fokozattal nem kaphatnak hívójelet, rendes vizsgát kell tenni, az utóbbi korosztály kedvezményére nincs magyarázat. Emellett az RH/URH A-B-C vizsgákat váltó rendszerben felett ott van a főként csak teljesítményben különböző Alap és a HAREC fokozat.

A rádióamatőr hobbi viszont épp arról a tudásról szól, ami ellen most küzdenek. Ha valaki anélkül akarja nyomni a gombot, annak ott a CB és a PMR, de ha telefont használ a DMR hálózat is nyitva áll előtte, engedély ugyanis csak a rádiós hotspotokhoz kell.

Az előzőek mellett a gyakorlat sem lehet gond, venni pedig továbbra is szabad, és a fénykorban sem volt mindenki klubtag. Mindazonáltal támogatható lenne az a kompromisszum, hogy felnőttként egyszerűsített vizsgával egy alkalommal hívójelhez lehessen jutni, mely egy évig érvényes, ami alatt rendes vizsgát kell tenni a megtartásához.

Az, hogy sok hívójeles legyen valójában nem cél. Egyszerűen nincs ilyen elvárás, késztetés vagy kényszer. Ha ebadta módon jutnak tömegek hívójelhez, annak a digitális csatornákon meg lehet hallgatni, mi az eredménye. Azzal, ami ott folyik tényleg kár a hívójelesek táborát hígítani, túlnyomórészt csak céltalan rádiózás, hívójeles cébézés, semmi több.

Inkább legyen hozzáférhető a DMR hálózat hívójel nélkül, vagy olyan kitalált azonosítókkal, mint amit a CB-sek osztanak maguknak. Vajon úgy is fontos lenne igazi hívójelhez jutni? Ilyen petíció vajon miért nem született..? A rendszert használók döntő többsége úgysem tudja használni még azt sem, egyszerűen nem értik a hálózatokat.

Ha már az elrettentő példáknál tartunk, sokat hallani, hogy kevés az utánpótlás. Adódik a kérdés: és akkor mi van? Miért kellene, hogy több legyen? Olyan áron, hogy a hívójeles azt sem tudja, mik a sávok és elképzelése sincs, hogy mi a hívójel, vagy nem lát problémát a koaxok forrasztásos toldásával valóban érdemes elértékteleníteni ezt az egyébként is alulreprezentált és gyakran vállalhatatlan megnyilvánulásokkal hirdetett státuszt, aminek egyébként már a neve önmagában is degradáló jelzővé vált?

Azt látom, hogy ugyanazok az emberek, akik régen sem tudták leírni a Stalkert és a Grantot, most a Yaesu és a Hytera kimondásával vívnak szélmalomharcot.

Nem, határozottan el kell utasítani a hívójelszerzés további könnyítését. A hívójel éppen arról a tudásról és tanulásról szól, ami az egésznek értelmet ad, nem pedig csak egy szükséges rossz amit néhányan felháborodással vesznek.

Tanuláshoz pedig nem kell saját hívójel: vizsgabizonyítvánnyal nem rendelkező, vizsgára készülő személy CEPT fokozatú amatőr engedéllyel rendelkező oktató közvetlen irányítása mellett, annak hívójelét használva, tanulási céllal forgalmazhat.