Az SDR-ek térhódítása felveti a kérdést, az ilyen rádióhoz mégis milyen antennát válasszunk? Ha valóban széles sávban van szükség rá, ez nem is olyan bonyolult, igaz, mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni, mint egy kétsávos üzem esetében.

Egy discone antenna felszereléséről és a referencia nélküli tapasztalatokról nem lehet sokat írni. Vevőantenna választásról, árakról és a típusról annál inkább.

Költözködtem. Rádióstul, antennástul, szerkesztőségestül, nyomdástul. Nem kis meló, de új lehetőségeket ad a konstrukciós hibák rezetelésére. Az új QTH-n mindenek előtt szükség van egy szélessávú vevőre, ami a műsorszóróktól a repsávon át 2 méteren és a szélesen értelmezett 70 centin át a 33 valamint 23 centis amatőrsávig mindenhol bizonyít – amatőr és kereskedelmi felhasználásban egyaránt.

Az ötször 5/8 lambdás X300-as most sem kerül fel, mivel erre a célra nem túl szerencsés használni, ugyanis tagjaiban minél hosszabb az antenna, sávszélességben annál keskenyebb – vagyis sávon kívül annál haszontalanabb. A széles sávban üzemelő antennák közül irányhatással a logper, körsugárzó mivoltában a discone az elterjedt, így ez utóbbi mellett tettem le a voksom. Ő elvileg több sávon is szépen rezeg, ami nagyjából ellensúlyozza nyereségének hiányát, ráadásul megannyi sávon adhatunk is vele.

Az alumínium ötvözet és rozsdamentes acél antennaelemek valamint a krómozott középsőrész összeszereléshez mindössze egy vele adott imbuszkulcs és egy nyolcas villáskulcs kell, valamint a nélkülözhetetlen tizes az árbócra rögzítéshez. Egy apróság: a másfél méteres antennát célszerű a telepítés helyén összeszerelni, mivel a szerteágazó elemek miatt elég nehéz mozogni vele a tetőn…

Piaci körkép

A kereskedelemben kapható antennák huszonpárezertől ötvenezerig futnak, jelentős különbség a 6 méteren mutatott jó állóhullámaránynak vagy a felső, néhány gigazertzes határban van. A márkásabbak között élen jár a Diamond, a Sirtel és a Comet. Megjegyezném, hogy az ebay.com és az ebay.de (ez utóbbi európai) különböző találatokat ad.

A legáltalánosabb antennák 25…1300-1500 MHz közötti vételt kínálnak, ez alól csak a Sirtel SD3000 kivétel, ami 300 megától indul, ennek megfelelően olcsóbb is. 6 méteres üzemben is jó SWR-t a D3000, D1300, D130 kínál, 2m-től a D190 és D220 közül választhatunk. A Diamondnál a D betűjel egyébként a discone kialakítást jelenti. A felső határ 1300, 1500 vagy 3000 MHz, ha szükségünk van rá, ez is szempont lehet, bár igazán nem jellemző, hogy tizenegynéhány centiméteres sávra általános antennát tegyünk fel mitadisten RG58-al (HI).

A polgári felhasználásra szánt kategória csúcsa a Diamond D3000N (6m….23cm, RX: 25-3000) a maga 33 ezer forintos árával valamint a 27 ezer forintos Sirtel SD1300 (6m…23cm, RX: 25…1300 MHz) és a szintén harmincezres MFJ-1868, de befér a sorba a Comet DS-150 is, míg a belépő szintet az SD2000 (2m-től) képviseli.

A kategóriák alján az olyan sosemvolt márkák termékeket találjuk, amit 18-23 ezerért kapunk ebayről, így böngészhetünk a Comtrak, ScanKing, Tram, GRA, vagy a cébés világból ismert, de kétes minősígű Sigma alukölteményeinek előzőekre hajazó típusjelöléssel megszórt silány termékpalettája között is.

Én a Sirtel SD-1300 mellett döntöttem, ami az ebay-es árnál négyezer forintért drágábban a DND-ben 31 ezerért kínálja magát, de ennyit a szállítási idő rövidsége (egy hét helyett három nap) és a jelentéktelen különbség megér. Alatta tíz méter H-155 koax van, ami igazából csak a felsőbb frekiken számít – hosszát tekintve ott sem túl sokat.

Összehasonlításként sokat nem lehet elmondani a korábbi verzióhoz képest, amikor egy X30-ast használtam vételre, ugyanis magasabbra került néhány méterrel és távolabb a környező fáktól, épületektől. Összességében a hegy túloldalán 15 kilométerre lévő LHPP repteret az eddigi S6 helyett most S8-9 értékkel veszem, és skippelni kellett a PMR 8-as csatornát, mert egy Pécsen 20 kilométerre lévő teljesen illegális, nagteljesítményű ismétlő állomás egyfolytában megállítja a szkennert. Leginkább a magasság és a környezet változásának tudom be a javulást, míg antenna kérdésében a már említettek miatt egyenrangúnak tartom a típust, ugyanis a 2m-en eddig S6-at hallott R7 most S9+ értéket mutat és ugyanilyen változás tapasztalható a 70 centis átjátszó tekintetében is – holott ezekre a sávokra eddig is jó antenna volt fent. Konklúzió: nem rosszabb mint egy pici Diamond, a több sávon is jó SWR miatt pedig célszerűbbnek tartom discone-t használni általános célra.

Legalább ennyit a típusról

A discone a kör alakú kialakításról kapta a nevét. Az eredeti antenna egy vízszintes tárcsából és egy kúp formájú palástból áll, melyek közötti távolság is meghatározta a frekvenciamenetet. Sok konstrukció kapott egy függőleges sugárzót is, ennek leginkább a felsőbb sávokban van jelentősége.

A körsugárzó legjellemzőbb tuladjonsága, hogy sok helyen, nagy sávszélességben mutat kedvező állúhullámarányt, cserébe semmi nyeresége sincs. Széles sávban szükséges vétel tekintetében ez gyakorlatilag egyenrangú deficit és előny, így bátran dönthetünk a típus felszerelése mellett, tekintve, hogy 5-10 sávon még adhatunk is – 2 méter alatt jellemzően néhányszor tíz, a felsőbb sávok némelyikén akár több száz wattal is.

Az RTL-SDR-ek világába való belépéséről itt írtam, azt pedig, hogy tudod-e a rendőrségi Tetra rendszereket hallgatni, itt vettük górcső alá.