A jó tápvonal bizony nem feltétlenül a koax. Új antenna tervezésekor mindenképpen vegyük figyelembe a levegő dielektrikumú szimmetrikus tápvonal (macskalétra, vagy tyúklétra) alkalmazásának lehetőségét, annak előnyeivel, hátrányaival, sajátos tulajdonságaival. Elkészítése során csak néhány adatot kell figyelembe vennünk.

Aki úgy érzi, hogy az antennának van SWR-je vagy a jel csak az antenna talpáról verődhet vissza és az így visszavert hullám melegíti a végfokot, annak ezt az írást majdhogynem kár tovább olvasnia, neki a minden szempontból tökéletes megoldás a koax és egy autotuner, viszont jelezném: még ha néhány esztelenséget igazolni is látszik a gyakorlat, komoly hiba volt tanulmányai során átugrani a nehezebben érthető részeket.

Aki veszteséget szeretne csökkenteni és azon táborba tartozik, ahol például hatásos felület növelésével igyekeznek jobb vételi eredményt elérni és szeretnék nem a készülékük tetején, hanem az antenna közelében tudni a hangolót, mindenképpen hasznos adatokat talál az alábbi táblázatokban.

A vezetők távolságának meghatározásakor a villanyszerelési üzletekben is kapható 1,5 valamint 2,5mm² keresztmetszetű – azaz 1,36 és 1,8 milliméter átmérőjű – tömör rézkábel felhasználásával számoltam.

Macskalétra – vagy másként tyúklétra kivitelezésénél fontos megjegyezni, hogy tapasztalatom szerint az előszeretettel alkalmazott kábelkötegelők túlnyomó többsége nem UV-álló, néhány hónap alatt merev lesz és a legkisebb erőhatásra is eltörik. Ideális alkalmazásnak azt tartom, ha párhuzamos tápvonal a kültérben elhelyezett, távirányított vagy automata hangolóig tart, majd a házba – ahol már zavart okozna – egy rövid koax lép be. Így mindenhol jól illesztett tápvonalaink lehetnek.