Univerzális interfész PC és adóvevő közé
Nem is kérdés, hogy mi az első, amit a zavarszűrés területén megtehetünk, sőt, meg kell tenni. A rádió galvanikus leválasztása a számítógépről legalább annyit javít a lokálisan okozott zavarok terén, mint a feldolgozott jel minőségében.
Búgó hangszórók, felkapcsolódó mozgásérzékelők és induktív kapcsolók, a vízesésben megjelenő markáns vonalak – a rádió környékén keletkező és jelen levő zavarok szűrése bizony gyakran elhanyagolt téma, ráadásul nem is olyan egyszerű kérdés, mint amilyennek elsőre látszik.
A ferritek, köpenyáramok, földhurkok világán innen is van azonban élet, így a legalapvetőbb, amit meg kell tennünk, hogy a rádiót galvanikusan elválasztjuk a számítógéptől. Ez nem azt jelenti, hogy kihúzunk minden csatlakozót, hanem azt, hogy egy olyan berendezést iktatunk közbe, ami a közvetlen elektromos csatlakozást valami áttételes úton váltja ki. Ennek az a lényege, hogy a két berendezés földje nem érintkezik, nem keletkeznek olyan áramok, melyek hatására zavar, zaj jelenik meg.
A drágább hangkártyákban van hasonló leválasztás, de gondoljunk csak a PTT vezérlésre és az átlag felhasználóra, aki egy teljesen átlagos laptopot vagy PC-t csatlakoztatna a rádiója hangfrekvenciás ki- és bemeneteihez: neki bizony szüksége van egy interfészre.
Az ipari adóvevők amatőr kézbe kerülése vagy régebbi amatőr készülékek számítógéppel való összekapcsolása is felértékeli az ilyen berendezések szerepét.
A galvanikus leválasztástól nem feltétlenül szűnnek meg a lokálisan keltett vagy észlelt zavarok – hiszen azok világa igencsak összetett -, de elengedhetetlen eleme az ellenük való hatékony fellépésnek és a szintek helyes illesztésének.
Szerencsére a megoldás egyáltalán nem bonyolult. Az 1. ábrán bemutatott interfész amellett, hogy biztonsággal szállítja a PTT-zés gyakran problémás megoldását, lehetőséget ad a ki- és bemeneti jelszintek illesztésére is. Az ezt végző potmétereket akár előlapra is szerelhetjük, bár az előrehaladott szoftveres megoldások mellett erre túl nagy szükség nem igen mutatkozik.
1. ábra
Maga a konstrukció nem ismeretlen amatőr berkekben, az egyes szerkezeti elemeket Uy2RA egy panelen is ötvözte. Jól látható, hogy a PC-hez USB-s felülettel csatlakozó soros porti FT232BL átalakító TX, RTS és DTR buszait a T1-T3 tranzisztorokkal vezérelt IC1-IC3 optokapukkal, míg a hangkártya ki- és bemeneteit TR1 és TR2 trafókkal választotta le a rádió oldalának jel- és földvezetékeiről. Ez utóbbi az EI14 típusú, Kínából is tizesével rendelhető 600:600 ohmos leválasztó trafócska.
Külső tápfeszültséget nem igényel az interfész, a tranzisztoros fokozatok vezérléséhez használt +5 voltot a soros porti vezérlőn, az UART-on keresztül az USB portról kapja a három áramkör. Ezt a kis modult szintén távolkeletről érdemes megrendelni, ám arra a panel miatt ügyelni kell, hogy melyik lábkiosztású és méretű típust választjuk.
A JP1-JP3 jumper a billentyűzés (PTT) módját határozza meg, nor állásban normál kapcsolást, rev állásban pedig inverz üzemmódot állítva be.
A távközlési szoftverek beállításánál értelemszerűen a PTT-t az RTS-hez, míg a billentyűzést a DTR-hez kell rendelni, az FSK átvitel pedig a TX busz feladata.
A csatlakozók alternatív kialakításakor, illetve dobozoláskor ügyeljünk arra, hogy a PC és az adóvevő kábeleinek, csatlakozóinak külső felületei – földelései – ne érintkezzenek közösen a fém házon keresztül, ezzel ugyanis az egész elektronikát feleslegessé tennénk. Ugyanilyen gondossággal kell eljárni a panel felfogatásához használt távtartókkal vagy az alumínium ház sínjébe való csúsztatásakor is.
A berendezés egy 92×100 milliméteres panelen kapott helyet, mely számos, konfekciós piacon kapható műszerdobozba illeszkedik. Az összeilleszthető dobozok oldalán egy mélyedés látható, melybe süllyesztve a ledeket egyszerűen készíthető bele illő feliratozott, illusztris előlap.
A rádió data adatai hogy mennek át a PC-re?
Kellegy második soros port?
Létezik olyan IC ami 1 usb-ből 2 soros portot emulál?
Nekem SCU-17 illesztőm van.
Abban pedig
SIL 2105 F02C2 1812+
USB – 2 UART híd
10c4 Cygnal Integrated Products, Inc.
ea70 CP210x UART Bridge
2 soros porttal. Egyik port CAT RX TX, másik PTT FSK.
( A távíróhoz pedig LD-C103 illesztő, ami HL-340-nek látszik. Csak RTS, ami KEY. )
Írtam róluk.
Hello,
Abban egyetértek, hogy sokszor segíthet, de hogy elengedhetetlen, abban nem. Szerintem, jobb megoldás a gyökér okokkal foglalkozni és egy jó hang interfészt venni, azzal illeszteni. Nekem a lejövő koaxon van köpenyáram mérésére eszköz, ezt csökkenteni az egyik legfontosabb sztem, ha ez rendben van, a PC-be tisztességes tápot kell venni, vagy laptophoz az eredetijét használni, amiben nem csak a helye van meg az EMC filtereknek. Az USB leválasztás úgyis problémás. Nekem az FT891-el nem mennek megbízhatóan az Analog Devices ADUMxxx alapú leválasztók, de úgy tudom másnál sem. Soros portot könnyebb, de uyge sok mai rádióban az már nincs (ill belül van.). Ha pedig úgysem tudom a PC-t galvanikusan leválasztani, akkor sztem a hang jelek leválasztásának is kisebb a jelentősége. Amivel én a nagyon gyenge jelek vételén nagyot dobtam, az egy rendes audio interfész beszerzése (nekem omst Focusrite Scarlett 2i2). Hab a tortán, hogy nem adom meg ezt alapértelmezett audio kimenetnek, így pl. a rendszerhangok még véletlenül sem mennek ki a rádió felé.
ÜDV JG
9XT, miért ne tudnád leválasztani galvanikusan a PC-t a rádiótól? Jó hang-interfész? Ugyanez lesz benne :D
5VY, ezzel soros portot csinálsz, amit kapcsolgatni tudsz adáshoz, a rádió soros adatai nem mennek rá, csak az analóg hang.
Mert az USB leválasztás problémás. Neked megy stabilan? Persze lehet USB nélkül is, de akkor csak a ptt megy át, egyebek nem. Kényelmesebb és rugalmasabb USB-vel. Lehet, csak jobb megoldani a problémákat, ami miatt a leválasztás kell.
A jó hang interfésszel meg befelé jobb lesz vételed. Abból hámozza ki a WSJTX a gyenge/távoli állomásokat, már hogy lenne ugyan az, ha azt egy rosszabb vagy jobb analóg áramkörökön és A/D-n engeded be. Tapasztalat, pedig az alaplapi is elég jó, mégis egy közepes rendes audio interfész jobb.
9XT, az USB leválsztása épp az, mint a hangfrekis földé. Egyszerűen nincs közös ponton a rádió oldalával. Ezért az opto, aminek a tranzisztorköre kapcsolja a PTT-t. A leválasztás oka nem egy probléma, hanem az állomás jellemzője, miszerint – egyszerűen szólva – mindennek megvan a maga földje. Ezek különbözősége természetes, összekapcsolásukkor sok probléma adódhat. Ezt oldja meg a galvanikus leválasztás: a különböző blokkok jól elvannak a saját földjükkel, semmi köze mondjuk az RF földhöz a számítógép testének, vagy épp a torony villámvédelméhez. De értem már, adatkapcsolatra gondolsz, legegyszerűbben speciális hubokat vagy sima USB izolátorokat lehet hadrendbe állítani, ami megoldja az izolációt. Ha a vezérlés miatt össze van kötve a rádió a számítógéppel másként valóban értelmetlen a hangot külön leválasztani. Kérdés, hogy ér-e annyit a PC-s vezérlés…
„legegyszerűbben speciális hubokat vagy sima USB izolátorokat lehet hadrendbe állítani”
Ez nem így megy, ismerni kell a helyzetet. A leghatékonyabb módszer az egész földproblémára és a készülékek védelmére az USB leválasztása lenne, hogy ne egy-egy vezetéket próbáljunk kőkorszaki módszerekkel kijuttatni a PC-ből egy-egy egyszerű, igen korlátozott funkcióval. USB-n át mindenféle vezérlés és hangtovábbítás is megoldható, legalábbis minimum HighSpeed (USB 2.0 és 480 Mbps) esetén, mivel ebben a késések már a szokásos r.amatőr vezérlésekhez-feladatokhoz is elegendően kicsik, ill. azon a hangkártyák magasabb mintavételi sebességgel is képesek üzemelni, ami SDR-eknél fontos. FullSpeed-nél ez korlátos.
Csahogy az USB nagy üzlet, ennek megfelelően a hobbisták (de nemcsak azok) elnyomása a kezdetektől alapértelmezett a konzorcium részéről, így a galvanikus leválasztásra alig néhány megoldás létezik. Ahogy hasonló okok miatt a HighSpeed-et tudó mikrokontrollerek is eléggé kuriózumok voltak az utóbbi időkig, de az most más kérdés. Bő két évtized alatt legalább annyi történt, hogy az USB 1.1 / FullSpeed / 1.2 Mb/s átviteli sebességre léteznek IC-k. Ezel az ADUM-ok, de talán egy másik típus is akad, már nem emlékszem jól. Ezek chip-ként, panelekként nem is drágák, de késztermékként, HUB-ként ritkák voltak. Csak hát ezek az előzőleg írtak miatt gyakorlatilag elavultak, ill. korlátozott a felhasználásuk. Valamint nem minden körülmények közt működnek megfelelően.
HighSpeed izolátorból valamivel több van az utóbbi időkben a nullánál, egyet biztosan láttam az elmúlt években, de a vásárlásig nem jutottam el, mert választék nincs és kifejezetten drágák, vagyis megint nem igazán hobbistáknak valók, szóval kvázi mintha nem is lennének. Ilyen a világ, nem írok jelzőket.
Legalább a hangkártyára van alternatív megoldás a fenti izolátorok helyett: én használtam már hangkártyát S/PDIF optikai vezetéken át – bár rádiózni nem próbáltam vele. Igen kellemes a zajok szempontjából és észrevétlen, nincs vele szoftveres macerea. Szerencsés esetben akár az alaplapi hangkártyán, az alaplapba építve is lehet ilyen csatoló, vagyis aljzat, így egy külső eszközt össze lehet kötni vele. A rádiógyártók megint le vannak maradva egy kicsit: az FT-991-en pl. adta volna magát, hogy legyen S/PDIF is az USB mellett, ahhoz nem kell drága chip, én úgy tudom, bár erről nem győződtem meg, szóval csak álom…
U.I.: A „nem drágát” itt a sorozatgyártás/haszon/akármi fényében értettem, tehát úgy, hogy nem több pénz a nagyon kevésnél. Mivel az FT-ben levő hangkártya szerintem FullSpeed-es (most nincs időm utánanézni), ahhoz tényleg fillérekbe kerül az S/PDIF csatlakozó, a chip-ek eleve rendelkezni szoktak olyan ki-/bemenettel, még én is építettem olyat PCM2704-gyel ezer éve, azok igazi barkácsolós chipek.
Ha egy analóg rádiót galvanikusan leválasztasz – ha nincs földelt tornyod vagy oszlopod, – már eleget áldoztál a zavarok oltárán. Erről szól az egész, kicsit túlgondolod. Ahogy mondod, 3160-nal fillérekért lehet kapni izolátorokat, rádióhoz tökéletesen megfelel. A zavarok és forrásaik nagyon összetettek, az interfész csak egy alapvető dolog, mint írtam is. Erre azt mondjuk, hogy szükséges, de nem feltétlenül elégséges. Néha nem értem, hogy olvasni nem tudunk, vagy elfelejtjük a végére, hogy mi van deklarálva az elején?
…És milyen jó, ha egy helyen lehet leválasztani és nem egy csomó plusz áramkörrel…
Az USB-ből csak egy lassú, de főként sok amatőr feladathoz is túl nagy és kiszámíthatatlan késleltetésű változat érhető el amatőrök számára izolációval (ennek felméréséhez ismerni kell az USB felépítését és szoftveres tulajdonségait is), ami nonszensz, és ezen semmi sem változtat.
Ha digi „qso” a cél.
A legegyszerűbb galvanikus elválasztás a régi jól bevált rtty-pc megoldás:
a mikrofon – fejhallgató/hangszóró egymáshoz közel tétele vice-versa, plusz vox.
Vételnél hangszóró a rigből és egy pc mike(set), adásnál pc(set) fejhallgató
hangja megy a rig mikrofonjába. A szintezéseket 1x el kell végezni természetesen.
EME -sek is használják többen JT65, QRA64 módban, de megy ez RH-n FT8 -ban is :-)
Lehetőleg „hifi” minőségű eszközök kellenek a vételnél …..
Persze a megszokott trafós vagy fotótranyós elválasztások szebben mutatnak. Üdv.
600:600 trafókat régebbi analóg telefon modem kártáykon/dobozokban is lehet találni .
Igaz lassan már kihaltak. PC bontók ,börze.
{(off: és még 28,xxx MHz kvarcot is (40 méteres SoftRock rádióhoz jól jön ;)}