Tilos-e rádiózni vezetés közben?
Sokszor ad találgatásra okot, hogy szabad-e rádiózni vezetés közben. A kézben tartott mikrofon miatt vajon büntethet-e a rendőr? A témában sok rossz megfejtés születik, például badarság az is, hogy csak a PTT-t nem szabad nyomni.
A KRESZ 3.§. (2) szerint a gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.
Ez annyit jelent, hogy nem csak telefonálni, hanem SMS-t írni és játszani sem szabad vele, a hangsúly ugyanis a használaton és a kézben tartott eszközön vagy a szolgáltatás igénybevételén van. Igen ám, de mi van az adóvevőkkel?
A jogszabály egyértelműen fogalmaz, amikor a III/a értelmező rendelkezései között kimondja, hogy mobil rádiótelefonnak a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére alkalmas készülék (végberendezés) szolgál. Ennek értelmében az adóvevő nem rádiótelefon, méghozzá nem másért, mint a közcélú szolgáltatás hiánya miatt. Így a rendőr annak használatát nem szankcionálhatja még figyelmeztetéssel sem.
Ha találgatásra ad okot, a távközlési törvény segítségével tisztázzuk, hogy közcélú távközlési szolgáltatás az a
koncesszióköteles szolgáltatás, amely közcélú távközlő hálózat
szolgáltatás-hozzáférési pontjain keresztül
díj ellenében vehető igénybe.
A telefonnak erre csak képesnek kell lennie, hogy megvalósítsuk a szabálysértést, magát a szolgáltatást nem kell épp igénybe venni annak elkövetéséhez.
2016-ban az NFM közölte: a KRESZ folyamatban lévő felülvizsgálata során a minisztérium az általános európai gyakorlat figyelembevételével megvizsgálja a járművezetők számára tiltott magatartások tételes felsorolásának, újabb tilalmak (pl. dohányzásé, étkezésé, számítógép-használaté, televíziózásé vagy videózásé stb.) bevezetésének lehetőségét.
A KRESZ e téren való változtatását már régóta tervezik, korábban 2013-ban is foglalkoztak vele, hogy tételesen felsorolják illetve általánosságban leírják, mi vonja el a sofőr figyelmét a járművezetéstől. Ilyen passzus azonban nem született eddig, a jogszabály pedig nem foglalkozik olyan általánosságokkal, mint a figyelemelterelés szubjektív megítélése.
Ha már megállítottak
Sok rendőr kap lendületet egy helyszíni bírság tömbtől, azonban ne feledjük: a figyelmeztetés, illetve 5 ezertől 50 ezer forintig terjedő bírság csak a szabálysértés elismerése mellett szabható ki, egyéb esetben szabálysértési feljelentést kell tennie a közszolgának.
Ha rádiózás közben megállít a rendőr, a tevékenységet felesleges tagadni – igaz, a megállapításához nincs eszköze – de a szabálysértéssel kapcsolatban le kell szögezni, hogy a rádiózással nem követtük el, a mikrofon használata nem vonta el figyelmünket a vezetéstől, így nem veszélyeztettük a közlekedés többi résztvevőjét.
Ha a zsaru köti az ebet akaróhoz és mindenképp intézkedni akar, bírság helyett ekkor szabálysértési feljelentést tesz, és egy szabálysértési előadóhoz – valódi szakértőhöz – kerül az ügy. Kicsit hosszadalmasabb eljárás, de ötvenezerbe belefér.
A rádióba is beleköthet
Közúti gépjárműben az amatőrök engedélye feljogosítja őket a berendezés üzemben tartására – nem csak gyári, típusengedéllyel rendelkező készülékek, hanem saját építésűek vonatkozásában is. Ha már itt tartunk, vezetés közben bajos vezetni a logot, de az amatőr szolgálatról szóló 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet annak csak naprakész vezetését írja elő mobil üzem kivételével. Mindezek – illetve a zavarjelenség – ellenőrzése pedig nem a rendőrség, hanem a médiahatóság illetékessége, igaz, az igazoltató rendőr a tapasztalt körülményeket – napló, engedély telepítési helyen tartása vagy a készülék típusa – akár fényképpel is rögzítheti egy későbbi, szakhatóság által lefolytatott eljárás érdekében.
Üdvözlet. Ha jól emlékszem a mobil összeköttetéseket nem is kötelező logolni.
Mozgó és különleges esetében nem kötelező.
Ha már itt tartunk,mi a helyzet az antennákkal? Kaszni kifúrása pl. átalakításnak minősül. A mágnestalpashoz kérhetnek műbizonylatot ?
Nem minősül átalakításnak az antenna felszerelése. Sem a tömege, mérete, egyéb műszaki üzemeltetési feltételhez kötött paramétere sem változik. A jármű méretének számításakor külön kitétel, hogy az antenna mérete nem számít bele (6/1990 KöHÉM III. fejezet, a járművek külső kinyúló részei áruszállítóra vonatkozó rendeletek az irányadóak; 1.1.: „Terjedelem … nem vonatkozik a külső visszapillantó tükrökre és azok tartószáraira vagy olyan tartozékokra, mint a rádióantennák és a csomagtartók.”). Gondolj csak bele, az sem gond, ha meg van gyűrve a kasznid műszakikor. Persze ha a luk nagyobb, mint a kaszni tíz százaléka, más a helyzet. :)
Mágnestalpas antenna elhelyezésekor a szállítmányokra vonatkozó rendelkezéseket kell alapvetésnek venni, így a megfelelő rögzítés a lényeg. Emellett meg kell felelnie annak a nem tanúsítandó kritériumnak, hogy haladáskor nem szabad a közlekedésben résztvevő más személyt illetve közlekedés- és vagyonbiztonságot veszélyeztetnie.
Azt pedig, hogy a mobiltelefónia miért más, mint az adóvevő (rádiótávközlő berendezés), leírtam. A jogalkotó külön is említi annak beszerelést, de csak mgv. járművek esetében és csak annyiban, hogy az nem változtatja meg a típusengedélyt. Minden másra feljogosít a rádióamatőr engedély.
Szállítmány esetében oldalra semennyit, előre-hátra legfeljebb 40 centit lóghat ki. Előre-hátra ezen felül kilógó részt meg kell jelölni, stb. Felfele irányba a korábban idézett rész értendő (antenna, csomagtartó megkötés nélkül).