Bamakóra CB-vel

2024. február 14. szerda

Úgy alakult, hogy nevezünk a 2026-os Budapest-Bamako rallira. Persze a kihívásnak rádiós, pontosabban CB-s vonatkozása is van, ezért néhány kérdés után, megelőzve az ismételgetést összeszedtem pár alapvető információt.

A bamakósok alapvetően CB-t használnak egymás közötti kommunikációra. Ez jó döntés, aminek számos oka van. Erre nem térnék külön ki, az alábbi szedetből úgyis választ kap mindenki a fontosabb kritériumokra. Elöljáróban annyit, hogy  FM  moduláció mellett az alábbi kiosztás érvényes:

 26 -os csatorna a magyar nyelvű magánbeszélgetések,

 27 -es csatorna a hivatalos magyar nyelvű kommunikáció,

 28 -as csatornán mennek az angol nyelvű beszélgetések.

Ahhoz, hogy magabiztosan ki tudd választani a megfelelő készüléket és ne hibázz az antenna vonatkozásában, összeszedtem néhány dolgot. Akit nem érdekel a téma, annak rövidre zárnám az egészet azzal, hogy CEPT tanúsítvánnyal rendelkező bármilyen FM-et is tudó CB és egy kábé másfél méter hosszú antenna elég. Ha újat vásárolsz rádiónként max 30, antennánként 10-15 ezerért, nincs is min filózni, ugyanazt kapod: a néhányszor tíz kilométerre lévő autósokkal tudsz majd beszélni, a cikk számodra itt véget is ér.

Ha hallottad, hogy hazai cébésekkel beszélnek a többiek, vagy tudsz róla, hogy komoly hibát lehet ejteni az antenna felszerelésekor, felhelyezésekor, akkor nem árt, ha tovább olvasol. Ígérem, rövid és érthető leszek, nem szakmázunk. Jelezném, hogy a laikusok számára is érthető megfogalmazást követném, az egyes jelenségeket vagy szakkifejezéseket a szemléletesség kedvéért végtelenségig leegyszerűsítve, megerőszakolva.

Mi is a CB?

Maga a CB betűszó a Citizen Band, azaz polgári sáv rövidítése. Azt jelenti, hogy egy olyan (27MHz) tartomány, amit használva nem kell külön engedély. Nem keverendő össze a 8 csatornás PMR-rel, vagy a szabadon hangolható rádiók világával.

A különböző típusú készülékeket egy egységes európai tanúsítvánnyal engedik kereskedelembe, ez a CEPT (European Conference of Postal and Telecommunications Administrations) engedély. Akinek ceptes mobilrádiója van, az AM és/vagy FM üzemmódot tud (ez utóbbi fontos), szinte biztos hogy 4 wattnyi kimenő teljesítménnyel, egységes csatornakiosztással, SO239 anyás antennacsatlakozóval, aminek a dugós fele PL259 (amphenol vagy UHF-nek becézett) névre hallgat.

A CEPT tanúsítás nem egy külön papír vagy engedély, a jelölés vagy rajta van a készülék házán, vagy csak simán szerepel a típusa az engedélyezett készülékek között. Egy biztos, CE jelölés lesz az engedélyes készüléken.

A készülék lehet 12 vagy 24 voltos, ez a teherautósoknak számít, személygépkocsikban fel sem merül ez a probléma. Ha teherautód van, vagy eleve 24 voltot is fogadó CB-t vásárolsz – kevés ilyen van -, vagy egy úgynevezett DC-DC konvertert, invertert építesz be a 12 voltos rendszerekhez. Ennek kiválasztásakor figyelni kell arra, hogy tudja azt az áramot, amit a rádiód felvesz.

Ezek bizony nem kis áramfelvételű berendezések, 2-5 ampert is igényelhetnek a ceptesek, míg a közkézen forgó, nagyobb tudású berendezések (Grant, Stalker, Superstar) akár 10-15 ampert is felvehet. Természetesen a tápellátást is úgy kell kialakítani, hogy ne essen a feszültség a vékony vezetékek miatt. Ezzel SSB (USB) üzemmódban nagyot lehet hibázni, a jellegzetesen bugyborékoló hang ennek az elégtelenségnek tudható be.

És akkor eljutottunk az SSB-hez és a CEPT-en túli élethez.

USB, avagy a nagyok játékszere

A legelterjedtebb készülék, ami a kamionokban is van, a President Grant és a Stalker IX. Ezek 30-40 éves konstrukciók, de még működnek, nagyjából 30-35 ezer forintért lehető őket beszerezni.  Gyakran megvolt a sufnituning is, így AM/FM módban 10 wattot préselnek ki magukból. Tudják az egyoldalsávos (SSB) üzemmódot, ami az USB és az LSB (felső és alsó oldalsáv) összefoglaló neve. Ez ugyanúgy a moduláció elnevezésem, mint az AM vagy FM. Ha más modulációban vagy ugyanazon a csatornán, természetesen nem érted azt, amit a többiek mondanak, ezért fontos, hogy mindenki ugyanarra legyen kapcsolva.

Az SSB üzemmód lényege a nagyobb teljesítmény és az ebből IS adódó nagyobb áthidalható távolság. A CB sávnak ugyanis van egy sajátossága. Nyílt terepen néhányszor tíz kilométeres közvetlen elérésen túl a jelek a légkör felső részeiről verődnek vissza, így egy ezer kilométeres holtzóna után ismét jön egy ezer kilométeres sáv, amiből ideális esetben úgy hallod az állomásokat, mintha a szomszédban lennének. Ez a jelenség a jel légköri és földfelszíni visszapattanása miatt ismétlődik. Így fordulhat elő, hogy brazil és magyar állomásokat is hallasz az USB 38 és 40-es csatornán.

Merthogy ezen a sávon a felső oldalsávot, USB-t használják.

Erre a képességre közeli kommunikációban nincs szükség, nincs is értelme, nem is kényelmes a használata, ha nincs ilyen ambíciód, csak a mezőnnyel akarsz rádiózni, maradj az FM üzemmódban, válassz oda való készüléket!

 Clarifier  Az SSB üzemmódnak van egy hátránya, mégpedig a hangminőség. Sok állomást eltérő hangmagassággal hallasz, aminek több oka is van, nem mennék bele. A Clarifier gomb való arra, hogy ezt a hangszínt a frekvencia függvényében kompenzáld. Ha ezt tekergeted, attól még a csatornán maradsz, de akár minden állomásnak is külön beállítást kell használni. Van egy középérték, ahol mindenki megfelelő kompromisszummal hallható, nem nehéz megtalálni, kár rá több szót pazarolni.

 Zajzár  Ha már a tekerőknél tartunk, meg kell említeni a zajzárat. Az SQ vagy Squelch (DS: digital squelch) névre hallgató potméter a legfontosabb beállítási lehetőség a hangerő után.

Ha ez a potméter teljesen jobbra van tekerve, a rádió alapból sistereg mint az állat. Azt mondjuk, nyitva van a zajzár. Más a hangja az AM, az FM és az SSB üzemmódoknak, ezek közül pont az FM a legsértőbb. A gombot tekerd addig balra, amíg meg nem szűnik ez a zaj. Ezzel bezártad a zajzárat, ami ha valaki megszólal, automatikusan kinyit, majd visszazár ha a haver elhallgat. Nem sistereg, de a beszédet hallod.

Ha menet közben ahogy mozog az antenna, vagy elhaladsz egy-egy zajforrás – generátor, trabant, kínai ledes reflektorok, stb. – mellett, ki-ki nyithat, hosszabb vagy rövidebb időre bereccsenve, ekkor egy picit balra még ráadhatsz. Nem kell megijedni, ha nem tekered fullra balra el, akkor hallani fogod az ellenállomást.

A zajzár működésének másik oldala, amikor a távolabbai állomást szakadozva hallod. Ez azért van, mert nem éri el stabilan azt a térerőt a rádiódban, ami kinyitná, a zajzár pedig ragaszkodik a beállított szinthez, és ide-oda billeg. Akkor kap igazán szerepet a beállítási lehetőség, ugyanis kézzel kinyithatod a zajzárat (ha már nyitva van, az érzékenységet nem befolyásolja), viszont az állomást folyamatosan hallani fogod: ahol eddig a zajzár megszakította a vételt, ott kis zajt hallasz, ami mellett több mint valószínű, hogy az állomás még érthető lesz!

Ha távoli vagy ismeretlen helyen lévő állomást keresünk, célszerű eleve nyitott zajzárral hívni, ugyanis nem biztos, hogy a jelszintje elég lenne ahhoz, hogy csak egy foszlányt is meghalljunk belőle.

Érdekesség, hogy SSB üzemmódban gyakran be sem állítják a zajzárat, ugyanis annyira alacsony a zajszint illetve annyira kicsi jel is értelmezhető beszédet jelent, hogy valószínűleg ki sem nyitná, ráadásul a környező zavarok is erősebbek egy ezer kilométerre lévő állomásnál.

Több készüléknél a zajzár automatikus, megint másoknál a menüben kell beállítani. Nézzük át, mivel lephetnek meg még a készülékek.

 NB/NR/ANL  Egyre kevesebb készüléken van ilyen kapcsoló, ez egy zajszűrő. Speciálisan az olyan vételt nehezítő jellegzetes elektromos zavarok csillapítására találták ki, mint a gyújtászavarok, kefés motorok kerregései. Nyugodtan kikapcsolva hagyhatod, nincs jelentősége. Néhány berendezésnél a vételkori hang kicsit más tónusú lesz, ez csak az adott áramköri megoldás “mellékhatása”.

 Mic Gain  Mikrofon erősítés szabályozása. Ennek SSB üzemmódban van értelme, ahol a kimenő teljesítményt is meghatározza! Tekerd fel és kész.

 RF Gain  A rádiófrekvenciás érzékenység szabályozója. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy vele állítják be a zajszintet. Ezzel a gyengébben hallható állomásokat máris kizárták a forgalmazásból, mindig állítsd a maximum zajszintre! AM/FM készülékeken nem igazán szokott lenni ilyen beállítási lehetőség, ha mégis van, FM módban nem fogsz zajszintet megkülönböztetni a tekergetésekor, ezért AM módban kell a maximum zajszintre állítanod és úgyhagynod. Fontos, hogy állításakor legyen rajta antenna, külünben AM-ben is monoton lesz a sustorgás.

 Roger Beep  A csippanás akkor, amikor elengeded a PTT-t, azaz a mikrofon adásindító gombját. Jelzi a többieknek, hogy befejezted a beszédet. FM üzemmódban semmi jelentősége hiszen egyértelmű az adás vége, SSB üzemmódban, ahol nincs különbség egy hatásszünet és a gomb elengedése között már hasznos lehet. Sokan lázadnak ellene, mondván, hogy zavaró, hiszen a magas csippanást sokkal markánsabban lehet hallani, mint a halkabb beszédet, így valamiért az terjedt el, hogy legyen kikapcsolva.

 CH19/9  a nemzetközileg elismert segélyhívó csatornára vált, kontinensünkön és Afrikában ennek semmi értelme. Ne legyen átkapcsolva, mert akkor nem tudsz szabadon csatornát váltani.

 CB/PA  a rádiók hangfrekvenciás végerősítőjét kapcsolja, külső hangszóró esetén kifelé lehet kiabálni, vagy kint hallhatod a forgalmazást. Véletlenül se legyen PA-n, könnyen lehet, hogy elnémítod vele a CB-t!

 A/B/C… vagy HI/LO vagy LOW/MID/HI  Ez a sávváltó, ahány betű, annyiszor negyven csatornás a készüléked. Egyes Grantoknál és néhány SSB-s készüléken van ilyen. A középsőt válaszd (Stalkernél a LO), az egyezik meg  sima CB csatornák frekvenciakiosztásával. Sok sufnituningos a kapcsolókat átszerelteti, ha használt készüléket vettél ezt mindenképpen ellenőrizd! Figyelj arra, hogy a HI és LOW állás nem az adóteljesítményre (az PWR) vonatkozik!

 LOC/DX  Ez a kapcsoló vagy funkció alapvetően a vevőd érzékenységét szabályozza, gyakorlatilag egy kétállású RF Gain. LOC (local) esetén kisebb, DX esetén a nagyobb távolságú vételekre áll be. Tartsd DX-en! Ha a zajzárat távoli, érdektelen állomások nyitogatják miközben a szomszéd kocsival beszélsz, akkor kapcsold csak át, de olyan esetben is inkább csak másik csatornára menjetek.

 LCR  No ez tényleg hasznos, ha sokat tekergeted a rádiót. Ha ezt megnyomod, az arra a csatornára ugrik, ahol utoljára adtál vele. Jól jön, ha a scanner miatt más csatornán maradt a készülék.

 VOX  Vicces dolog, minden túrán van, aki bekapcsolja: nem tudja mi az, de biztos hasznos. Az hát, baromira… Ez a hanggal vezérelt adáskapcsoló, ha hangot (vágy zajt!) hall a mikrofon, elkezd adni a rádió.  Értelemszerűen összefüggésben van a Mic Gain-nel. Zseniális, tényleg, aki már egy órája nyomja a motorzajt, nem is kapcsol vételre, szólni se lehet neki, hogy gáz van. Headsettel kézirádióknál vagy motoron lehet értelme, ahol mindkét kezed foglalt, de mobilrádiókba soha nem értettem miért kell.

Ezt egészíti ki a prémium kategóriában a Watchdog. Ez a funkció felelős azért, hogy egy beállított idő után megszakítsa a folyamatos adást. Hosszú monológoknál nem árt emlékezni rá és egy-egy pillanatra elengedni a gombot…

Egyes készülékeken rengeteg kallantyú lehet még, az előbb felsoroltak általánosak. Gyakori a műszer funkciójának kapcsolása (swr, pwr, mod, stb.) vagy a háttérvilágítás halványítása (dimmer) is.

Az SWR állásra kitérnék, mert hasznos lehet. Ha nincs Calibration funkció a készüléken – azzal ugyanis be kell állítani -, akkor ez az indikátor egyszerűen azt mutatja, hogy minden rendben van-e az antennával. Ha adás közben (SSB üzemmódban folyamatos beszéd vagy fütty mellett) kilendül a mutató, akkor baj lehet, azonban ha hiába kiabálunk, fütyülünk vagy éneklünk a mikrofonba, meg sem moccan vagy csak kicsit lendül ki, akkor minden rendben. A kijelzést skálája válogatja, de 1:3,0 (vagy inkább 1:2,0…2,5) alatt nem lesz baj.

Mi az antenna?

Ha nem akarod, hogy valami kacattal szúrják ki a szemed, illetve nem elégszel meg azzal a megkötéssel, hogy legyen legalább másfél méter hosszú, vagy csak nem akarod, hogy az alapjaiban rossz telepítés miatt felesleges vasdarabbá váljon hatékony eszköz helyett, akkor néhány dologról tudnod kell.

A CB sáv jellegzetessége, hogy a relatív alacsony hullámhossz miatt viszonylag hosszú az itt üzemelő rádiók hatásos antennája. A házakon lévő népszerű antennák legalább 5-6 méteresek, az autókra használtakat mindenféle trükkel vagy fizikai törvényeket aljasul kihasználva rövidítik. Így 2,2 vagy inkább 1,5 méter körül állt be a gyakorlat.

Az ideális antenna elviekben egy végtelen vékony és végtelen hosszú pálca (sugárzó), ami talppontjában merőleges egy végtelen nagy elektromosan vezető felületre (talpsúlyra), mindez pedig végtelen magasan van telepítve. Minden, ami ettől eltér kompromisszum: az elektromos ellenállással bíró anyagok, a tápvonal, azaz a koax, a környezetben lévő tárgyak, stb. Ezt nem azért mondom, hogy azt hidd, minden antenna egy szar, hanem azért mondom, hogy lásd, mekkora baromság egy általában véve is nevetségesen rövid, 40 centis mágnestalpas antennát venni, vagy hogy milyen esztelenség a műanyag dobozra vagy lökhárítóra fúrni a csatlakozóját.

Az antennán leggyakrabban PL vagy SO csatlakozó van, ám ezt nem a rádió hátuljába csavarjuk, hanem a kasznira fúrt csatlakozóra tekerjük vagy mágnestalppal cuppantjuk fel. Bár a mágnestalp alatt gumi van, azt elektromosan majdnem ugyanolyan kapcsolatnak kell elfogadni, mintha rá lenne faragva a vasra.

Méltán népszerű antennafelfogatási rendszer a DV-szem is. Ez egy hollandi anyával rögzíthető racsnis belsejű csukló, előnye, hogy több pozícióban is rögzíthető az antenna a talphoz képest, illetve komolyabb munka nélkül ledönthető. Az amerikai nagymenetes, 3/8-os tekercs- és pálcarendszerekbe most nem mennék bele.

Ideális hely az antennának a tető közepe, vagy a motorháztető közepe, de nincs vész akkor sem, ha a tetőcsomagtartó vasára, egyik oldala felé elcsúsztatva, vagy előre, a gallytörő tetejére teszed. Persze ezek hatását tapasztalni fogod, az antenna ugyanis abban az irányban sugároz jobban illetve onnan is veszi a jeleket hatásosabban, amelyik a nagyobb felület felé néz.

Például az elfogadható helyre, a gallytörőre applikált antenna jellemző sugárzási iránya hátrafelé lesz. Ezt a hatást közelben egyáltalán nem, de zajszint határán már érezni fogod: az az előtted kábé 20 kilométerre haladó állomás, ami épphogy csak nem nyitja ki a zajzárad vagy akadozik, még simán szólna ha mögötted lenne ugyanakkora távolságban, vagy épp a tetőn lenne az antennád.

A marketingként mutogatott és hangoztatott tekercseknek nem kell bedőlni, semmit sem jelent, sőt, az az, amitől egyáltalán antennaként fog működni a pálca. Azt, hogy átlátszó-e a tok vagy milyen jelzőkkel van illetve észre sem kell venni.

A CB antennát minél magasabbra telepíted, annál nagyobb plusztávolságot nyersz vele. Ez a sáv egyik sajátossága, amit a nagy teljesítmény se nagyon ellensúlyoz. Ami fent van, az viszont könnyebben beakad, ennek ellenére amit kerülnék, az az antenna alacsony pontra való telepítése, illetve az olyan helyek, ami mellett a pálcából a kaszni (vagy más elektromosan vezető felszerelés) függőlegesen kitakar. Így nincs jó helyen a pótkeréken, vagy a hátsó lökhárítón se. A javát hallani fogod, de ami határeset azt már egész biztos, hogy nem te rádiózod le.

Ne tegyetek antennát elszigetelt visszapillantó rúdra vagy a tetőre spaniferezett pótkerék felnire! Ott az ellensúly felülete borzasztóan kicsi, ha le is lehet hangolni az antennát, gondolj csak bele, fizikálisan a felét eleve elveszted.

Hangolni kell

A legtöbb boltban kapott antennapálca egységes hosszúságú, de bizony megfelelő műszerrel be kell hangolni. Nem fog azonnal tönkremenni a rádiód, de hatásosabb az antenna, ha be van hangolva. Ez nem mást jelent, mint a hosszát addig csipkedni, amíg jó nem lesz. Nem, ezt nem tudod megcsinálni, ha ez új információ számodra.

Adódhat a felvetés, hogy miért nem hangolva adják az antennát? Jogos a kérdés, de a válasz egyszerű: minden ideális telepítéstől való eltérés hatással van az antennára, azt úgymond a végleges helyén, autóhoz kell hangolni.

Ehhez legalább SWR mérő és kellő tapasztalat kell, de a jobbak speciális számítógépes analizátorokkal végzik. A hangolás menete nagyjából annyi, hogy 1-2 centis darabokat csípked le a szaki addig, amíg a műszer kilengése minimális nem lesz, vagy az analizátor görbéje a megfelelő helyen nem éri el a mélypontot.

Hogy szemléltessem, az antenna hangolása szélsőséges esetben azt eredményezheti, hogy plusz tíz kilométerről hallanak egy kb. 30-40 kilométeres körben rádiózva. Új antennával nem aggódnék nagyon, de ha használtat vettél, akkor bizony lehet, hogy a kamion más talpsúlyt jelentett számára, mint a terepjáród.

Még új antenna esetén is előfordul, hogy rossz helyet néztél ki neki, nem elég a talpsúly. Ez jellemzően gallytörőn, pótkereken szokott előfordulni. Nem árt ilyenkor figyelni, a nagyobb teljesítményű rádiód könnyen tönkre is mehet, ha hosszabb-rövidebb ideig szélsőségesen rossz antennával használod. Ekkor te mindent hallani fogsz, de szignifikáns kimenő teljesítményed nem lesz.

Ha hangolás, ne feledkezzünk meg a környezetről sem: egy-egy akadály csúnyán el tudja törni a rugalmas pálcát, ha elég erővel és eléggé lent üti meg. Nem gyakori, de néha el is veszik a sugárzó, általában két ászokcsavar tartja.

Mágnestalp vs. fúrt csatlakozó

A mágnestalpat le is lophatják, sok helyet foglal, be kell csukni a koaxot az ajtóba, leszedve pedig minden vacak ráragad, ezért nem erőltetném, de azért nem aggódnék miatta. A bokrok között egy-egy koppanás után mindenesetre célszerű megnézni, hogy fent van-e még…

A fúrt csatlakozó lyukainak szélét sorjázom, szilikonos lemosóval tisztítom, cinkes alapozóval kezelem, majd a kocsi festékéből lefestem. A csatlakozó belül fémesen is érintkezik a kasznival, a perforáció pedig még soha nem kezdett el rozsdásodni egyik autómon sem. A konstrukció előnye, hogy végleges, rejtett helyen van a koax, nem sérül, legfőként pedig nem lesz útban.

Bármelyik antennát is használjátok, nem szabad elfeledni, hogy a koaxiális kábel geometriája nem változhat! Minden koax esetében van egy minimális hajlítási sugár, a vékonyaknál ez általában 5-6 centi. Ennek az az oka, hogy rádiófrekvenciás teljesítmény valójában nem a belső, meleg érben halad, hanem a dielektrikumban, azaz a fehér szigetelésben a középső ér és a harisnya között!

Nem egészséges a koaxot becsukni az ajtóba, rátekerni az ablakot vagy csomót kötni rá. Ha nem szakad el valószínűleg továbbra is működni fog, mert elektromosan helyes marad, de nagyon komoly mínuszokat – ha úgy tetszik kilométereket – jelent majd a vételben és az adásban. Nagyon de nagyon más ugyanis az egyenáram é a rádiófrekvenciás teljesítmény viselkedése, működése!

attentionA koaxot nem lehet simán toldani, nem lehet más csatlakozókkal felszerelni, nem lehet más vezetékkel kiváltani! Egy ilyen manőver könnyen a rádiód (adóteljesítményed) végét jelentheti!

Mi az erősítő?

Az FM cébék 4 watt kimenő teljesítménye karcsú, de elég. Ezt meg lehet fejelni egy erősítővel, így jóval távolabbról is fognak hallani. Példaként, hogy kalkulálni tudj: ha 4 wattos készüléket 30 kilométerre hallanak, az 50-100 wattos erősítővel dolgozó állomást (figyelj, 10-15 amper áramfelvétel simán lehet!) nagyjából háromszoros távolságról. Mindezzel azonban semmire sem mész, ha a másik állomás nem ekkora teljesítménnyel ad! Gondolj bele a helyzetébe, válaszol és nem érti mi a baj, jobb esetben mások közvetítenek hírláncot alkotva.

Szabad ezt egyáltalán?

Erősítőt egyáltalán és határozottan nem szabad használni, de nem igazán tudják ellenőrizni. Európában a ceptes tanúsítvánnyal rendelkező, így típusengedéllyel futtatott készülékekkel semmi gond sem lesz, az antennához senkinek semmi köze. A Grantok, Stalkerek, egyéb SSB-s rádió már más kérdés, de nem foglalkoznak vele, nincs jelentősége. Más beszerelve hordani, és más éppen adni vele.

Afrikában úgy tudom szintén hallgatólagosan van jóváhagyva a cébé, ugyanis a csatornaszámok, használható üzemmódok és azok kiosztásainak kombinációi mások. Ezt lássuk be nem is tudják ellenőrizni, bár valószínűleg te sem fogsz az igazadról meggyőzni senkit, ha belekötnek.

Milyen hibára számíthatok?

A leggyakoribb hiba a régi rádiók esetében a mikrofonkábel kiszakadása a csatlakozó tövénél. Sokan úgy oldják meg, hogy egy csavarral rögzíthető klipszen bújtatják át a vezetéket, így amikor a saját súlyától mozog vagy épp feszítve van, nem a tövénél rágódik el. Ritkább esetben a koax csatlakozója is szétmehet.

A folyamatos ütésektől elveszhet az antennapálca, induláskor egy alkoholos filccel szélszerű bejelölni, hogy hol áll, néhány ezer kilométerenként pedig egy apró imbuszkulccsal meghúzni a csavarokat.

Nem hiba, de gyakori, hogy egy-egy társalgás után rossz csatornán marad a rádió. Ugyanígy figyelni kell a véletlenül átkapcsolt kapcsolókra, elállított kezelőszervekre. Nem célszerű olyan rádiót választani, amin számos ismeretlen funkció van: ezek hibalehetőségek, szükség viszont garantáltan nem lesz rájuk szükség. Ilyen a Scan is, ami a csatornákat pásztázza. Ezeknek sajátos viselkedésük van, előbb vagy utóbb rossz frekvencián marad a rádió, aminek élményszerű használata ugye nem egy elsődleges szempont a túrán. A készülék kiválasztáskor legyen szempont a minél kevesebb kezelőszerv!

Mi van még?

A szabadon hangolható, egyébként engedélyköteles VHF és UHF sávú rádiók mellett a PMR. Az egyszerű, olcsó, 8 csatornás kézirádiók. Alap esetben ezekhez sem kell engedély, ráadásul akkorák, mint egy cigisdoboz. Van autóba szerelhető rádió is rájuk hangolva, de a Bamako CB-t használ, kár bonyolítani.

Ha már kézi rádióról beszélünk, meg kell említeni a CB kézi változatát. Ezek elég ritkák, mert hatásos antennát nem lehet hozzájuk használni, akkor pedig már inkább a PMR-t veszi a nép, de van. Csak AM és FM üzemmódú kézirádiót kapsz, elég borsos áron. Fontos, hogy a jó és folyamatos vétel érdekében a távolabbi állomással való forgalmazáskor függőlegesen tartsd az antennát.

Nem alternatíva, de ejtsünk néhány szót a CB-k gyakori márkájáról. A márkás drágább, de nem biztos, hogy tényleg jobb is. Az SSB-s készülékek között nagy márka a President, öreg de bevált a Stalker, emellett a teljesség igénye nélkül Midland, Cobra, Superstar, Alan, Albrecht, Stabo, Dnt, Maxon, Uniden márkájú rádiókban megbízhatsz tudásukat és gyári minőségüket tekintve.  Ne c csodálkozz, ha néhány egyforma készüléket találsz más márkanéven, a PNI, Albrecht vagy az Alan ezt előszeretettel eljátssza.

Rengeteg a kínai vacak (Baofeng, Tyt, Radtel, Baojie, stb), ezeknek általában az adóteljesítménye elmarad az ígérttől, ezen kívül viszont igazán rosszat nem lehet mondani rájuk, leszámítva, hogy eleve ellenőrizetlenül kerül ki a gyártósorról.

Hol vegyük?

Nézz szét a Facebook-csoportban, de ha nem akarsz használtat, hazai forrásból a Convoy vagy a DND megfelelő lehet. Tapasztalatom szerint ez utóbbi rádió tekintetében drága hely, de az antennák olcsók. Az emagon is sok árukészletből előbukkan CB rádió. A legegyszerűbb, ha típus alapján nekiállsz guglizni és nem ragaszkodsz a hazai rendeléshez. A WiMo például sok készüléket PNI néven forgalmaz

 

 


*