Egyre többször vetődik fel a kérdés, miként lehet repülőn rádiót külföldre vinni. Minden további nélkül, bár néhány aprósággal jobb, ha tisztában vagyunk. Összevetem a tapasztalatot a szabályokkal, hátha segítségetekre lesz az utazáskor.

Alapvetően nem az elektronikával van baj, annak biztonsági kockázatát már a robbanóanyagot kereső röntgenekkel kizárják. Az akkumulátorok azok, amikkel gond lehet. Ennek oka maga a robbanóanyagok álcázhatósága – bár egyre kevesebb a reptér, ami nem tudja megkülönböztetni akár a LiPo akksit is a plasztiktól – illetve az akkuk sérülékenysége és önmagában való tűzveszélyessége.

Megjegyezném, hogy volt időszak, amikor nem szabadott egy csomó járatra felvinni laptopot, tabletet és semmit, amiben nagyobb akksi van. Ez azért volt, mert a közel-keleten terroristák elfoglaltak egy leszerelőfélben lévő katonai támaszpontot, ahol volt egy nemrég még újnak számító második generációs röntgen, és elkezdtek kísérletezni, hogy miként álcázható áramforrásnak a robbanóanyag. Sikerre is vitték, ám az emiatt kifejlesztett harmadik generációs szelektor már ezt is megkülönbözteti. Egyébként az elmúlt háromnegyed évről beszélünk!

A biztonsági személyzet nem ragaszkodik kockásan az előírásokhoz. Mint ahogy a kézipoggyászt is szabad erőltetni és passzírozni a méreteket ellenőrző keretbe, az életszerű dolgokat bátran megléphetjük. Ha van egy FT817-ünk és bele egy akkumulátorunk, nem a wattórát fogják számolgatni, hanem megnézik, hogy belevaló-e, normális és gyanún felül álló-e, hogy ott van. Ha nincs heftelve, nem úgy van beleerőltetve hanem igenis életszerű, nincs forrasztgatva és felszabdalva, ragasztószalagozva, semmi akadálya, hogy velünk utazzon. De ha még itt is gyanús, megsimogatják egy hátvakaróhoz hasonlító nyeles eszközzel, bedugják a gépbe, ami jelzi: soha az életben nem volt robbanóanyag közelében.

Vannak azért szabályok

Repülőre kézipoggyászt és nagyméretű, úgymond feladott poggyászt vihetünk. Ha van pénzünk külhonban is költeni rá és nem akarunk ruhákkal és nagyobb tárgyakkal feladott poggyászt várni idegen reptereken, nem viszünk feladós csomagot. Akár fél-egy órát is megspórolhatunk azzal, ha a repülőről leszállva rögtön megyünk az utunkra.

A csomagolási elképzeléseinken az akkumulátor sem változtat. Általános szabály, hogy a 160Wh-nál kisebbet kézipoggyászban akár a készülékben is szállíthatjuk, emellett egy másikat is magunkkal vihetünk. A feladott poggyászban viszont csak a készülékbe helyezve szabad elcsomagolni. Az alkáli elemeket gyakorlatilag nem veszik figyelembe, azt nyugodtan beszórhatjuk a feladott csomag ruhái közé is.

A 160Wh-nál nagyobb teljesítmény leadásra képes akksikat a legtöbb reptéren külön tokban kell feladni.

A mágikus 160-as határ egy 5 voltos akkubank esetében 32.000 mAh, egy 8,4 voltos kamera vagy rádió akksinál 19.000 mAh. A 3,7 voltos telefon akku esetében ezzel nem kell foglalkozni, ugyanis több mint 43 ezer mAh-ra jön ki.

Ha 817-et viszünk, jobb ha tudjuk, a 11.1 voltos LiPo akksi 14.400 mAh-nál tud 160 Wh-t, 14,7 volt mellett pedig 10.800 mAh a határ. 7,4 volt mellett 21.600 mAh-ig pakolhatunk a rádióba anélkül, hogy megkövetelhetnék a külön csomagolást és szállítást. Ezt egyébként magunk is végigszámolhatjuk:

Q_(mAh) = 1000 × E_(Wh) / V_(V)

Magyarul egy FT817-tel nem igazán tudjuk elérni az ingerküszöböt, de a csatlakozókat ne húzzuk a szállításhoz le: megkérhetik, hogy kapcsoljuk be egy bemutatás erejéig a készüléket és nem szerencsés ott nekiállni szerelni. Ha az amatőr engedélyünk is velünk van, még jópontot is szerezhetünk a nagyon is gyakorlatias munkát végző biztonsági tisztnél.

Egy 7,4 volt 6600 mAh LiPo készlettel telepakolt FT897 (négy darab fér bele) már kiverheti a biztosítékot, de az is csupán azért, mert akksiból elvileg csak kettőt szabad felhurcolnunk, de gyakorlatilag látják hogy oda való és úgyis felengedik. Megjegyzem, az egyes akksik kapacitása a kérdés, nem összegezve. Amúgy a gyári akksija 13,2 voltos NiCd, 4500 mAh-val, amiből simán felvihetjük mindkettőt a gépre.

Heftelni nem érdemes, az összeszigszalagozott különálló cellák röntgen alatt is elég rémisztőek. Ne bontsuk meg a gyári pakk csomagolását! A LiPo akksit egyébként tűzálló tokban szokták tölteni és tárolni is, a tőle való félelem sem alaptalan. Ennek nagyon egyszerű oka van: egy nagyobb nyomásra, a legkisebb sérülésre vagy csupán a túlzott melegedés (túl gyors töltés…) hatására hajlamos kigyulladni, és olyankor nagyon szemét műsort csinál.

Én békésen üldögéltem itthon, amikor hallottam, hogy a 3S 2200-as szisszen egyet, és már rohantam is az udvarra vele, íme a videó.

Az S-szám a 3,7 voltos sorba kapcsolt cellák számát jelöli. A LiPo akksi borzasztó nagy áramot tud leadni és nagyon gyorsan lehet tölteni, de ez az ára. A Galxy Note 7-esekben is egy elméretezett szárazpolimer volt, gyulladtak is ki szép számmal. Sokáig a repülőkön is bemondták, hogy azt nem szabad bekapcsolni.

Saját építésű

Hogy az elmúlt hónapok utazásairól hozzak példát, Japánban, Kínában, legutóbb pedig a fehéroroszországi Minszkben is egy tenyérnyi, filmekbe illően barkácstávirányító-szerű cw tcvr volt velem, sehol sem pakoltatták ki, a röntgen egész egyszerűen nem jelzett benne szerves anyagot, mert csak külső elemtartót (9V…) vittem hozzá. Ennek egyébként kizárólag súly és méretbeli megfontolása volt; általában egyetlen hátizsákkal utazok.

Itt is, és egyebek mellett Izraelben, Londonban, valamint Moszkvában is velem volt egy gyufásdoboznyi UHF adóvevő, amibe mobiltelefon akksi van. Ezt egyedül Tel-Avivban pakoltatták ki, miután a táskában felejtettem annak ellenére, hogy megkérték, még a telefontöltőt és a kábeleket is tegyem külön tálcába. Elnézést kértem, bekapcsoltatták, az felkiáltott, hogy paoer on, senöl ván, mindenki mosolygott egy jót és mentünk az utunkra. Engedélyt sem kérnek, hiszen a biztonsági személyzet nem a frekvenciagazdálkodási szabályok betartását ellenőrzi.

Ha van kérdésed vagy hasonló tapasztalatod ne tartsd magadban, lentebb írd meg!