Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy kellene hétköznapi pötyögésre egy kisebb rádió, célszerűen egy SDR. Valami, amivel verseny közben bele tudok nézni más sávokba, de akár remote rádióként is működhet.

Körbenézve a piacon leginkább a Flex és a Sun egekbe szökő, valamint az Ananok mérsékeltebb árait látni, elvétve pedig egy-két használt készülék is felbukkan. Ezek árai nem azok, amelyeket az ember boldogan kifizet csak azért, hogy minimális érdemi pluszszolgáltatás mellett kényelmi funkciót töltsön be, ezért hát az építés felé kezdtem nézelődni.

A nyílt projekteket szigorúbb kritériumok mellett böngészve találtam rá a Square SDR-re, mely egy teljesen alapvető megoldásokat felsorakoztató, 12 bites adóvevő 160-10m között, 5 wattal. Egy Altera Cyclone IV processzor köré húztak fel egy AD9866 rádiót, meg egy 9031-es ethernet vezérlőt, amin keresztül a teljes hozzáférés megy.

Mielőtt nekiláttam volna, hogy kiderítsem, valóban minden panel és firmware megvan-e hozzá, kiderült, hogy ezt egy cseh cég gyártja is. Nem titkolt koncepciójuk, hogy a Hermes Lite 2 mintájára, de egy használhatóbb, teljesen autonóm rádiót fejlesszenek – mentesen a HL2 gyerekhibáitól. Kicsit fura, hogy ezt nem USB-n keresztül oldják meg, vagy nincs ilyen verzió, így a számítógép mellett lévő rig is hálózaton keresztül csatlakozik, de ennek azért más előnye is van.

A rendeléstől számított egy héten belül – 490 dollár, 170 ezer forint – meg is érkezett a készülék. A kicsomagolást és polcra illesztés követően eltelt némi idő, mert a könnyű használatot szem előtt tartva fel kellett neki húzni egy T2FD-t, tuner ugyanis nincs benne. A hátulján van viszont egy ACC csatlakozó, ami a Hardrock-50 és az igen impozáns Xiegu XPA125B-höz ígér illeszkedést.

Az SSDR egyetlen, 10×10 centis panelje egy alumínium profildobozban kapott helyet, igényesen megtervezett elő- és hátlappal. A gyártó a nyilvánosságra hozott paneltervek mellett a kész készüléket is megmutatja, így nem kell bolygatni, ha valaki bele akar nézni. Erre nem is nagyon lenne mód, vagyis egy garanciacímke eltávolítása lenne az ára.

A rádiónak most készül a második verziója, amiben annyi változtatást eszközöltek, hogy átrendezték a csatlakozókat. Az nekem pont nem tetszik, ezért nagyon megörültem, amikor az első széria utolsó három darabját váratlanul áruba bocsátották és lecsaphattam rá.

A hálózati infrastruktúrám elég összetett, így meglehetősen ellentmondásos, hogy az asztali készüléket a mellette lévő géppel LAN-on keresztül érem el, de tegyük túl magunkat rajta. Nyilván az első gondolat az volt, hogy mennyit laggol, így bekapcsolás és az alig néhány másodperces bootolás után rögtön egy pinggel indítottam. Alig 3ms, ezzel nem lesz gond.

A készüléknek egy 2,5 milliméteres DC csatlakozón keresztül kell a szokásos 11-15 volton kb. 2,5 ampert biztosítani, az antenna és a hálózati kábel csatlakoztatása után nincs is több teendő vele. A biztonság kedvéért van rajta még referenciaoszcillátorhoz való bemenet, de ennek sok értelmét nem látom. A közvelten RX és TX kivezetés viszont hasznos lehet, ha több antennát vagy külső preszelektort, esetleg erősítőt akarunk hozzá használni: ahogy elnéztem, a bemenőkör elég szegényes, néhány kapcsolón, egy primitív sávszűrőn és egy trafón kívül semmi sincs ott.

A Square SDR-hez hálózat szükséges. Ez azért jelent némi gondot, mert a zavarmentesítés jegyében a réz alapú hálózat a rádiós környezetben hiányzik, de ideiglenesen nyilván megoldom. Az alkamazott szoftverek között az SDR Console és a Thetis jöhet szóba, mint HL2 (Hermes Lite 2) kompatíbilis környezet, én ez utóbbit választottam. Az elgondolás az volt, hogy az érintőmonitor lehetősége miatt később jól jöhet.

A készülék bekapcsolva megkapta a maga IP címét, a szoftver telepítése és a beállítások átnyálazása után viszonylag hamar meg is szólalt.

 :(  Egyetlen fennakadásom volt, konkrétan az 5,5×2,5 milliméteres DC csatlakozóval. Ez – mint az FT817 generációin keresztül már rá kellett jönni – valójában csak néhány száz milliamperre való, nem ekkora áramokra, így adáskor a rádió eldobta a láncot, újraindult. Kapásból erre gyanakodtam, de nullára állított meghajtással is ez a jelenség állt fenn. Végül kiderült, hogy tényleg az elfogyasztani kívánt 2,5 amper miatt esett csak akkorát a feszültség, hogy a vékony vezetéken, vagy keskeny csatlakozáson keresztül kevésnek bizonyult a kraft. Az nem teljesen világos, hogy teljesítmény nélkül csak adásra kapcsoláskor miért ekkora az áramfelvétel, de mindegy is. Egy laptop tápegysége megoldotta a problémát. Ha jobban belegondolunk, mi mást lenne észszerű beleépíteni, mint ezt a csatit? Az Anderson túl nagy.

Nem mínusz, de nekem csak később esett le a ledek működése. Szoftveres kapcsolódás nélkül az alsó feliratsor, a Thetis indítása után a felső a mérvadó, ahol az ADC 75 és 100 felirata a kivezérlésre vonatkozik.

Square SDR a próbapadon – jónéhány készülék után ez az első SDR tesztpéldány

 :)  Hálózati rádió lévén nyilván a késések érdekeltek leginkább, azok a bosszantó, apró lagek, amik idegesítővé tehetik a használatot, azonban ilyennel nem találkoztam. Minden beállítás azonnal alkalmazottá válik, a váltások gyorsak és komfortosak.

A második mérföldkő az FT8-al való összebarátkozás. Kellemes meglepetés ért, a Thetisre ugyanis nem volt szükség, a HL2 kompatíbilitás révén külön profilként elmentve egyszereplős szoftverként tudtam használni a WSJT-t.

Vételnél a dekódolás időeltérései jellemzően -0.1 és -0.2 körül alakultak, ami alapján bár meg tudnám mondani, melyik rádióval dolgozom, de tökéletesen elfogadható értéknek számítanak és foglalkozni sincs értelme vele.

Azt, hogy az 5 watt mire elég nem részletezném – egyébként FT8-al szinte bármire – mindenesetre a hangolásmentes, szélessávú antenna jelentette kényelem felbecsülhetelten, amikor úgy váltok sávot, mintha csak a YouTube-on barangolnék, legflejebb a beépített SWR mérő vagy az ALC műszere mutat néha mást.

A rádió végfokozatában két darab, ellenütembe kapcsolt, NXP gyártmányú AFT05MS004NT1 LDMOS döngicsél, kényelmesen több mint 5 wattot tolva ki magából minden sávon.

A készülék egy 10 centis ventilátort is kapott, olcsó, de igényes műanyag fedéllel: az alacsony profilú fan hőmérséklet alapján van vezérelve, alapból egyáltalán nem is megy. Úgy tűnik, fokozatosan, hőfok alapján kapcsol, én eddig csak alacsony fordulaton hallottam, kicsit kerepelő, de tényleg nagyon halk. Nincs zavaró hangja még az asztalon sem, igaz, az FTdx folyton zúgó ventilátora után nincs magasan a léc…

A készülék adáskor 1,8 ampert vesz fel 5 watt mellett. A specifikációjában ez a teljesítmény szerepel, az ALC rezdülése szerint is itt érzi jól magát, egyébként maximum 6-7 wattot lehet kisajtolni belőle pengére hangolt antennával 2 amperért cserébe.

A készülék alumíniumháza nem vészesen melegszik, a fejlesztők nem is titkolták, hogy számos párnával rá van vezetve több alkatrész hője. Ez a nagyjából 40 fokos meleg konstansnak bizonyult hosszabb üzemnél is, ami a disszipációval kapcsoltos megfelelő megoldásokra utal.

A rádiónak készül egy második verziója, az SSDR2. Ez a mérnöki tesztelések alatt lévő modell alapvető változtatásokat a hangfrekis (mikrofon és hangszóró) opción túl elvileg nem tartalmaz, ha hozzájutok egyhez – ami legfeljebb néhány év múlva várható – összevetem ezzel (HI).

FT8 és a hálózati SDR

A rádió fizikailag nem létezik a használt számítógépen. Ez okoz némi bonyodalmat, ha olyan szoftverekkel akarjuk összehozni, mint a WSJT. A következőkben

     beállítunk egy hangcsatornát, amin keresztül az SDR a hangot várja és küldi,

     egy virtuális soros portra mutatva meghatározunk egy CAT interfészt, majd

     hozzárendelünk egy CAT platformot.

Az egész procedúra végén pedig jöhet a WSJT szokásos beállítása.

Azt már az elején szögezzük le, hogy ezek bár nagyon ügyes szoftverek, mind-mind házi készítésű. Minden akadhat mindennel, kilépések, fagyások sem idegenek tőlük.

Az első telepítendő program a Thetis, amivel a rádiót vezéreljük, erről már esett szó. Ez szerencsére elég sok problémát megold, de vegyük sorra.

Ugyan megszólal a rádió hangja, de az a felvételi csatornán nincs rajta. Kell egy szoftver, ami ezt a hangot átalakítja felvehető – azaz a kommunikációs szoftver számára bemenetként értelmezhető – csatornává, ez pedig a virtuális hangkábelnek csúfolt alkalmazás. Célszerűen a Virtual Audio Cable (VAC) vagy VB-Audio Virtual Cable. A megnevezés nagyon szerencsétlen és megtévesztő, ugyanis nem a hangkártya csatornáján jelenik meg az SDR hangja, mintha egy kábellel lenne átdugva, hanem egy önálló eszközként. Szóval virtuális hangkártya, sehogy sem kábel. Azt azért megjegyezném, hogy a Thetistől elvárható lenne, hogy saját hangcsatornákat indítson, főleg, hogy több VAC szolgáltatás is indítható benne, ezek azonban nem azok, ami nekünk kell.

Én az ingyenes VB-Audio Virtual Cable programot választottam, mert a képernyőképek áttekinthetőbb működést és konfigurálást sugallanak. Letöltés után (innen) telepíteni kell. Ez voltaképpen egy driver, az általa létrehozott és a listában megjelenő virtuális eszközt a kommunikációs szoftverben a hangkártya helyett kell beállítani.

A CAT funkciót – és rajta keresztül a PTT vezérlését – a Thetisben egy porthoz kell hozzárendelni. Ehhez először is létre kell hozni egy virtuális soros portot. Ezt én a portot a Virtual Serial Ports Emulator nevű programocskával (innen letölthető) csináltam meg.

A vezérlést a COM10 portra tettem és csináltam egy COM20-at is a PTT-nek a könnyebb áttekinthetőség érdekében. Ha ezeket megadtuk, a Thetis vezérlését be is állítottuk.

Ezt követően a CAT interfészt hozzuk létre és rendeljük ugyanahhoz a porthoz, vagyis azt a protokollt emuláljuk, amin keresztül a vezérlés működni fog. Ebben az OmniRig (letölthető) lesz segítségünkre. Egy megjegyzés. Ha az OmniRiget leokézzuk, eltűnik, de attól még teszi a dolgát.

Itt sok bonyodalom nincs, a rádióként a Kenwood igen népszerű TS-2000 készülékét érdemes megadni. Elvileg mást is lehet, de ennek különösen jól sikerült a protokollja, stabil.

Ha a fentiekkel megvagyunk (VB-audio, Thetis-CAT, Virtual Serial Port Kit, OmniRig), indulhat a WSJT, ahol a szokásos beállításokat kell elvégezni.

A készülék első, FT8-as tesztjénél az első összeköttetés után 21 megán meghívott MM/HA0DFV. Alig hallott, de összejött az 5 wattal és a 300 fokra forgatott yagival a QSO (+5/-23db), TNX! :)

Szigorú összegzés

SDR minőség ★★★★★

Szolgáltatások ★★★☆☆ (preamp, ATT, 6m)

Haszálhatóság ★★★★☆ (USB hiánya, DC kálvária)

Kivitelezés ★★★★★

Szubjektív ★★★★✭

 :)  Végtére egy teljes értékű SDR adóvevőt kaptam, a maga jó remote képességével. Ez picit megrendíti az időkitöltő QRP kitelepülések létjogosultságát, de megpróbálok úgy tekinteni rá, mint egy parallel, fejlesztendő állomásra, ahol a teljes click and play a cél.

 :(  A szoftveres megoldások egy kicsit macerásnak tűnnek, de valójában egyértelmű és ha elkezded, visz az ár. Szerencsére ezekkel a kiegészítőkkel a későbbiekben nem kell foglalkozni, egyedül az OmniRiget kell a gép újraindítása után elindítani.

 :(  Jó lenne egy USB, vagy legalább egy USB-s változat. A hálózati infrastruktúra igénye kicsit indokolatlannak tűnik, ha az asztalon van a készülék. Egy csillag bánja, mivel az SDR használata az infrastruktúrális feltételek teljesülésével lehetséges csak.

 :)  Összegezve a kis készülékkel való első tapasztalatokat úgy foglalnám össze, hogy ez egy valóban olyan minőségű rig, amit mindenki elképzel, amikor egy Genesis vagy Super Puper építésébe kezd. A tervezés, a kivitelezés ízléses, túlzás nélkül leszögezhető, hogy egy mérnöki remekmű.

 :)  A szoftveres használat nem jelent gondot. Késés sem a vezérlésben, sem a vett jelek dekódolásánál, sem a műszerek mozgásában, de adáskor vagy a CAT vezérlésénél sem érhető tetten, sőt, a vízesés húzása kimondottan lágyan követi az egér mozgását.

 :(  Váratlanul ért, hogy a felsőbb sávokban akartam kapcsolni egy előfokot, az azonban nincs rajta, ahogy ATT sem. Lássuk be, ezen a szinten lehet, hogy nem is lenne elvárható egy minőségi frontend, de egy csillagot azért levesz. A spektrumkép viszont szép, nincsenek benne tüskék és állandó sávok.

 :(  Nagyon hiányzik a 6 méter is. Ha lenne egy VHF sávú, hiánypótló 6m/2m verzió, azonnal rendelnék egyet!

Az FTdx után az észak-amerikai expedíciós állomást alig 1 S értékkel vettem gyengébben, ami tekintve a spártai egyszerűséggel odabiggyesztett bemenőkört igen jólesett.

Nem fizettek a méltatásért és érdekemben sem áll, de mindent egybevéve hétköznapi rádiózásra határozottan ajánlanám, a Square SDR kimondottan erős szereplője az SDR-ek piacának.