Legalább ennyit a PMR-ről

2016. november 02. szerda

PMR rádió

A PMR (Personal Mobile Radio – személyi mobil rádió) elnevezés a bárki számára engedély és díjfizetés nélkül használható rádiót takarja. Egy ilyen 8 csatornás rádió – felhasználásától és kialakításától függően 5.000-300.000 forint között bárki számára megvásárolható. Teljesítménye kicsi, így hatótávolsága városban 300 méter és 1 kilométer között van, míg nyílt terepen ez akár 3-5 kilométer is lehet – természetesen megannyi környezeti változótól függően.

Jogi szabályozás

Az analóg, hang átvitelére engedélyezett frekvenciatartományban (446-446,1 MHz) a készülékgyártók egységesen 8 kiosztott csatornát határoznak meg egymástól 12,5 kHz távolságra.

Digitális PMR rádió

A 70 centiméter hullámhosszúságú sávban (446,1-446,2 MHz között) digitális szolgáltatás is helyet kapott. Fontos megjegyezni, hogy a jogalkotó korlátot állít: nem csatlakoztatható külső antenna a készülékhez és kimenő teljesítmény legfeljebb 500 mW lehet. Érdekesség, hogy a digitális szegmenshez külön nem határoznak meg teljesítménykorlátozást. A gyártók legtöbbször ennek megfelelően készítik el rádióikat, így azok nem cserélhető módon beépített (“gumi”) antennával és előre programozott 8 csatornával rendelkeznek, jellemzően 100 mW teljesítmény mellett. Ugyan némelyikből kisajtolható 2-300 mW, sőt, akár fél Watt is, de az alkalmazható AAA vagy AA méretű elemek kapacitása és a gumiantenna egyébként is kis nyeresége valamint illesztetlensége miatt ez nem gazdaságos és különösebben nem is logikus lépés, nem is beszelve a jogszabály kifejezett tiltásáról.

Az ide vonatkozó magyar (1)(2) legfontosabb és mindenki számára érthető adatait az alábbi táblázatokban foglaltam össze:

frekvenciasáv [MHz] Csatornaosztás [kHz] Ellátási kiterjedés Jellege Első vivőfrekvencia [MHz] Utolsó vivőfrekvencia [MHz]
446 – 446,100 12,5 helyi közös 446,00625 446,09375
446,1 – 446,2 6,25  12,5 helyi közös 446,103125  446,10625 446,196875  446,19375
Frekvencia vagy frekvenciasáv Rádióberendezés megnevezése Maximális teljesítmény Csatornaosztás Megjegyzés
446–446,1 MHz Analóg kis hatótávolságú üzleti rádióberendezések (analóg PMR 446) 500 mW ERP 12,5 kHz Szögmoduláció; Kizárólag beépített antenna használható; Végfelhasználói állomás kizárólag beszédátvitelre.
446 – 446,1 MHz Analóg kis hatótávolságú üzleti rádió (analóg PMR 446) alkalmazások. Egyedi engedélyezési kötelezettség alól mentesítve
446,1 – 446,2 MHz
Digitális kis hatótávolságú üzleti rádió (digitális PMR 446) alkalmazások. Egyedi engedélyezési kötelezettség alól mentesítve. Csak beépített antennával rendelkező kézi készülékek használhatók.

 

Icom PMR

Szimplex, duplex – érjük el a másikat

A rádiók gyári programozása alapvetően szimplex üzemet tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy mind az adás, mind a vétel ugyanazon frekvencián történik, és egyszerre csak az egyik állomás ad, és addig a másik figyel. Olyan, mintha egy csövön keresztül beszélgetnénk: felesleges lenne egyszerre kiabálni bele. Így egy beszélgetést bárki teljes egészében hallhat, abba bekapcsolódhat.

Ennek megfelelően duplex – helyesebben félduplex, hiszen egy időben itt is csak az egyik állomás ad – üzem alatt azt értjük, amikor az “A” állomás adási frekvenciája a “B” állomás vételi frekvenciájával egyezik meg, és a “B” állomás adási frekvenciája az “A” állomás vételi frekvenciájával azonos. Ekkor egy harmadik fél vagy csak az egyik, vagy csak a másik adását hallhatja. Mintha két csövünk lenne: amelyikbe mi beszélünk, az a másik fülénél van, amibe a másik beszél, azt mi hallgatjuk.

 

Átjátszók

Az átjátszó szerepe az, hogy két vagy több, teljesítményéből vagy a rádió és antennájának tulajdonságaiból adódóan egymást elérni nem képes rádió kapcsolatot létesíthessen egymással. Az átjátszót általában olyan helyre telepítik, ahol a legtöbben könnyen elérhetik. Itt kell leszögezni, hogy sajnos átjátszók üzemeltetését ezen a sávon ilyen keretek között több szempontból sem teszi lehetővé a jogszabály.

A duplex üzemmódnak hagyományos, két frekvencián (felmenő és lejövő ágak) egy időben üzemelő átjátszók alkalmazásakor lenne haszna, hogy amíg az egyik frekvencián (felmenő ág) ad az ellenállomás, a másikon (lejövő ág) rögtön halljuk az átjátszó adását, majd kapcsolgatás nélkül fordítva történjen mindez, de ezt a funkciót a rádiók többségének programja nem engedi. Éppen ezért a PMR sávon úgynevezett papagáj (ismétlő) átjátszókat használnak. Ennek működése a következő: az átjátszó veszi és rögzíti az adást, majd annak befejeztével a felvett hangot visszajátssza. Hátránya az eljárásnak a hagyományos átjátszóval szemben, hogy az ellenállomásoknak a “felmondási” azaz a rögzítéshez szükséges időt ki kell várni, hiszen az átjátszó egy időben csak egy jellel tud foglalkozni

eQSO és a kapuállomások

Az eQSO alkalmazások az átjátszók egy speciális fajtája. Lényege, hogy a papagáj vagy duplex átjátszó egy internetes link segítségével más átjátszókhoz kapcsolódik, így egy forgalmazás nem csak egyetlen relé vételkörzetében hallható. Az ilyen állomások sokszor – segédprogram vagy online felület segítségével – használhatóak rádió nélkül is, csupán egy mikrofonnal és hangszóróval. Ez esetben kapuállomásról (gate) beszélünk.

 

Nem nekem szól, nem akarom hallani

GP360

Rádiónk vevője folyamatosan üzemel, de a szinte mindenki által ismerős vételi fehér zajt, a sistergést mégsem halljuk. Ez azért van, mert egy zajzár áramkör (SQ, squelch) elnémítja a hangfrekvenciás kimenetet, amikor nincs a vevő bemenetén megfelelő nagyságú jel. A minőségibb készülékeken beállíthatjuk, hogy a zajzár hol nyisson, milyen “térerőtől” azaz vételi minőségtől szeretnénk hallani az adást. Általában ki is kapcsolhatjuk a zajzárt, így az egyébként semmiképp sem hallható, de még éppen észlelhető távolságban lévő adóállomásokat is foghatjuk, igaz, valószínű borzasztó rossz minőségben.

Szinte minden készüléken található szelektív zajzár, más néven CTCSS (Continuous Tone Coded Squelch System), azaz folyamatos hanggal vezérelt zajzár. Ezt sokszor tévesen alcsatornának hívják, de az elnevezés mindenképpen helytelen, hiszen nem határoz meg további frekvenciát, azaz csatornát. A CTCSS lényege, hogy hiába produkál megfelelő térerőt egy állomás, csak akkor nyit a zajzár, ha a megfelelő kód van beállítva rajta. Itt fontos, hogy az adó adja ugyanazt a CTCSS kódot, mint amit a vevőn beállítottunk, ellenkező esetben nem halljuk az ellenállomást. Ez a kód nem más, mint különböző, fülünk számára nem hallható (vagyis a hangszóró által nem közvetíthető), az adás alatt folyamatosan a jelen lévő hang.

 

UV3R

Az adásba kevert CTCSS tehát a beszédet nem titkosítja, adásunkat nem rejti el, csak az ellenállomás szelektív zajzárját vezérli. Ha vevőnkön nem állítunk be CTCSS-t, akkor valamennyi adást fogjuk hallani, függetlenül attól, hogy azok alatt milyen kód fut, viszont ha nálunk nincs beállítva a megfelelő hangszín, akkor ő nem hall minket. A drágább készülékek jelzik azt is, ha bekapcsolt szelektív zajzár alatt olyan adást érzékelnek, ami nem nyitja azt.

 

Mivel rádiózzak?

Baofeng és Puxing

Általában a párosával megvehető olcsó készülékek találhatóak meg mindenütt: kamionokban, gyerekfigyelőként, biztonsági szolgálatoknál. Az utóbbi időben a Kínából párezer forintért beszerezhető, 5W teljesítményű kézi adóvevők (Baofeng, Puxxing) is elterjedtek: a kézből állítható frekvenciájú rádióknál fontos, hogy tudják a 6,25 kHz lépésközt, hiszen csak akkor programozhatóak pontosan a megfelelő frekvenciára: dacára a 12,5 kHz-es csatornaköznek a PMR csatornák az egész MHz-től 6,25 kilohertznyire indulva lettek kiosztva.

Motorola GM300Sok helyen találkozhatunk professzionális készülékekkel: ezek ipari felhasználásra teremtett rádiók, amik működési tartománya átfogja a PMR sávot is és beállíthatóak a kívánt lépésközzel. Az egyik ilyen mobil készülék a megfelelő sorozatú, 25 wattos Motorola GM300 vagy kézi társa a GP300/360.

Persze ezek az alkalmazások és felhasználások több ponton is szembe mennek a jogszabályokkal, mint ahogy a hatókört nagyban kibővítő külső antennák használata is.

 

Antennák
Adapterek (BNC-SMA)Külső antenna mellett akkor dönthetünk, ha rádiónkon cserélhető antenna van. Ezt általában valamilyen szabványos (SMA, BNC,TNC és ezek különböző típusai) csatlakozóval oldják meg, amit aztán kedvünk szerint alakíthatunk különböző adapterekkel a kívánt csatlakozóra.

SWR és teljesítménymérőMi is az antenna? A megfelelően illesztett, méretezett sugárzó. Az antenna (illetve tápvonal) és a kisugározni kívánt teljesítmény adott frekvencián való viselkedését állóhullám-aránnyal (SWR) jellemzik, ez az érték 1-hez viszonyítva minél kisebb, annál több hasznos teljesítmény jut a sugárzóra és nekünk annál jobb. A gyárilag kapható antennák ezen a sávon nemigen igényelnek hangolást, ilyen magas frekvencián pedig külön illesztőt nem alkalmazunk, ezért ezt most nem taglaljuk.

yagikTudnunk kell, nem mindegy, hogy függőlegesen (vertikálisan) vagy vízszintesen (horizontálisan) polarizált antennát használunk-e, illetve körsugárzót vagy iránysugárzót (itt csak yagiról beszélünk) szerelünk-e fel. Ennek leginkább a sugárzási szög és a nyereség igénye szab határt. Ezt a kérdést itt és most nem taglalom, nyugodjunk bele, hogy PMR sávon nincs sok értelme irányított vagy horizontális antenna használatának. Így az egyetlen eldöntendő kérdés az maradt, hogy mihez veszünk körsugárzót.

DiamondX50Felszerelhetünk tetőre, használhatunk autóban nagyobb antennát, vagy kicserélhetjük a készülékhez kapott kicsi gumiantennát valami nagyobb nyereségűre. Mert az antenna minőségét elsősorban ezzel mérik. Az antennák esetében a nyereség, egy decibelben (dB) megadott érték egy ideális antennához viszonyítva van megadva, ami 0dB nyereséggel bír (nem magyarázzuk az izotropikus vagy dipolhoz viszonyított értéket). Értelemszerűen minél nagyobx300b a nyeresége, annál jobb eredményre számíthatunk.

Tetőre szerelt antennánál az első számú aranyszabály lép életbe: minél nagyobb és minél drágább, annál jobb. Kedvelt antenna a Diamond X50 vagy az ennek megfelelő Sirio gyártmány, amik ráadásul kétsávosak is (2m/70cm). a antennás oldalakat böngészünk és vásárolni szeretnénk, mint említettem, a 70cm sáv antennáit kell keresni.

Nagoya mágnestalpas antennaAutóra már kicsit bonyolultabb a helyzet. Itt az első számú szabállyá személyes tapasztalatomat emelném: a vékony és hosszú antennácska menet közben himbálózik, vele a vétel is el-elmegy és az ellenállomás is hasonló problémáról panaszkodik. Ez elsősorban a hajszálvékony, mágnestalpas egybeépített Nagoya típusoknál fordulhat elő. Oka mégpedig az, hogy az antenna sugárzójának merőlegesnek kell lennie az el nem hagyható talpsúlyra, esetünkben a kocsi karosszériájára. Ha ettől eltér, szöget zár be, megváltozik a sugárzási karakterisztikája. Itt jegyezném meg, hogy a Nagoya antennái nem rosszak: rendre a Diamond típusait másolja le, csak lényegesen olcsóbban adja. Anyagában, minőségében nem mondhatok rá rosszat.

MágnestalpKomolyabb antenna a mágnestalptól külön kapható PL259 (SO259) csatlakozóval szerelt készlet, ahol a talpat és a sugárzót külön is megválaszthatjuk. Itt már masszívabb és nyilvánvalóan nagyobb nyereségű antennát kapunk.PL tartó ablakra

Szintén autós tipp az ablaküveggel feltekerhető antennatartó, bár ez eléggé kompromisszummal teli megoldás: az antenna elhelyezése határozza meg a fő sugárzási irányt attól függetlenül, hogy az körsugárzó. Kijelenthetjük, hogy antennánk a sugárzó és a rá merőleges nagyobb felületű ellensúly által bezárt tér felé fog jobban dolgozni.

PL259 antennatalphozkoaxAz antenna tápvonala esetünkben kivétel nélkül koaxiális. Erről annyit kell tudni, hogy impedanciával jellemezzük, ami 50Ω, és sokat számít a vesztesége, bár ezzel inkább csak nagyobb hosszon kell számolni (>20m). Van vékonyabb, 2-3 milliméter átmérőjű (RG174) és az átlagosnak mondható fél centis RG58C/U. Ez utóbbi a legolcsóbb. Árnyalattal drágább a WiFi eszközöknél is használt, fele akkora veszteségű H155 kábel. A legtöbb talphoz azonban szerelve kapjuk a kábelt, amihez legfeljebb egy adapter kell. Ablakos tartóhoz szintén kaphatunk SO239 aljjal szerelt koaxot, amit csak fel kell csavaroznunk rá.

Hát kedves uraim, röviden, közhelyesen és nagyvonalakban ennyit. Bocsássatok meg, ha néhol nem teljesen pontosan fogalmaztam, de célom csupán az volt, hogy a rádiózás iránt érdeklődőknek támpontot és kezdő lökést adjak. Tekintettel arra, hogy minden egyes bekezdésről könyvet lehetne írni (írok is), igyekeztem cébéstől kicsit szakszerűbben, mérnököstől kicsit parasztibb szavakkal elmagyarázni dolgokat. Ha valami nem világos és írsz, kérdezel, vitázol, kritizálsz, szívesen veszem!